Siklik a szánkó! Helyhó!
Szinte röppen! Oly jó!
Robog egyre sebesebben.
Eltűnik a fehérségben!

Hamar leérünk a domb alá!
Körülvesz sok hóbucka!
Apa a szánt ismét a dombra húzza.
Ráülünk és máris indulunk újra.

Hóember áll a domb mellett.
Formás sapkája lyukas fazékból lett.
S Ő bizony csak azért nem integet,
mert karokként ...

Dundi maci volt a Macór.
Enni szeretett bármikor.
Főleg hogyha mézre vágyott
bejárva érte e világot!

Mézre mindig fájt a foga,
bár azokat ritkán mosta
és még rágni sem szeretett,
csak enni a sok finom mézet!

Azt akárki láthatta,
hogy milyen sok foga sárga!
Hisz azokat fogpaszta
csak nagyon ritkán ,,láthatta"!

Egyszer önfeledt ...

A ravasz Buksi kutya bement volna
lassan, óvakodva, lopakodva
a lakásnak a konyhájába,
de a gazda az ajtót becsukta.

A rengeteg illat hatására, mi onnan jött,
hűséges társa, a Bogi is lassan előjött,
majd a konyhaajtóra meredtek kérőn,
hátha bemehetnek oda, néztek reményt keltőn.

De a csodaajtó egyáltalán nem nyílt ki,
mert a belépést ...

Dalszöveg, Etyepetye manó belépője a Manóföldi történet c. mesejátékban, az utolsó sort a közönség Etyepetyével együtt énekli.

Akárkivel nem etyepetyézek!
Halljátok e dalt, s majd nagyot néztek,
mert ilyet eddig, kicsik és nagyok,
sohasem-hahaha-halottatok!

(belekezd a dalba)

Lalika nyargalt lila lovon,
s lóhátról puff lett!, - s hozzá ...

Cibere patája nem csúszik a jégen
Kókány elolvasztja körben a havat
Pöszmöte a felhőket számolja az égen
Sutty már a teli zsák nyakán matat

Cibere a farkára kötözi a szellőt
Kókány a szarvával forralja a vizet
Pöszmöte elcsórja az óesztendőt
Sutty a kályhában kioltja a tüzet

Majd meg tudjuk, hogy ki a jó ki a rossz
Mikulás apó ...

Hangya vagyok, kis fekete
futkározok dolgozóink nagy seregibe
Hangya vagyok, kis fekete
Cseppecske a hangya folyó kellős közepibe.

Előttem egy hangya hátsó, hátsómnál egy hangya fej
Egész hangyás hangya seregünk végtelen sorba menetel
Parancsnokom nagyobb hangya, beosztottam kisebb hangya
Derék hangya mind csak azt mondja
Húz, húz, húz, húz bele ...