Felhőket hord a tavaszi szél,
hitünknek hangja halkan zenél.
Csendben hirdeti jöttét Húsvétnak,
hulló bilincsét Jézus Krisztusnak.

Életre kelt szeretet hírnöke,
költözz örökre gyarló szívünkbe!
Hintsd bele újra lelkednek magját,
változtasd jóvá gonosznak sarját!

Fényárban táncolj tavaszi szél,
hitünknek hangja vígan ...

Az Istennek báránya
Az hogy érettünk megszülettél pár hónapja ünnepeltük
És már is nagy némaság vesz mostanában körül.
A lelkünk csendje ez, mert valami rosszat sejtünk.
Mára kialudtak a karácsonyi fények
Az emberiség szívében nagy csendesség lett.
Akit úgy vártunk, el kell veszíteni, hogy
Lehet valakivel ilyen kegyetlenséget ...

Tűz Tamás: Hamvazószerdán

Az életem csak porbatért láng,
a homlokomra hull a hamva,
alázat térít bús magamba
és eltűnődve kérdem: mért bánt

az elmúlás, mely messze, messze,
talán a csendig űzi hangom
s ott megtörik a néma hanton
sötét és hűs rögökbe veszve.

Nincs elmúlás, csak alkonyat van.
A barna szín ...

Elment mikor felkeltem;
Ment a boltba kedvesen

Tudta, hogy ma vásárolnia kell;
Így ilyen korán mehet el

Ma kell megvennie, mit nem tud pár napig;
Majd ballaghat a bolt után a piacig

Szegény fiú ül több megállót a buszon;
Úgy gondolja az utcán, meg a lába csússzon

Mert miért is, mert elfáradt;
A szeme meg ...

Két ezer év távlatából
Nézzük az eseményeket,
Mégis mintha tegnap lenne,
Áthatja a lelkeket.

Történelem lapjain már
Réges- régi esemény,
Hatása a mai napig
Érvényes a múlt ködén.

Kegyetlen kor volt midőn
Elítéltek valakit,
Korbácsolás, megfeszítés,
Cipelni mások bűneit.

Volt egy férfi, aki ...

Már láttam Őt sok éve - talán álmomban?
A látvány oly éles volt, mint a való,
mindig, újra s újra keresem,
s átélném valóságosan
azt a mindent átható,
itatósként magához hívó
végtelen szeretetet.
Mikor összetorlódtak fejem fölött
súlyos gondfelhők, váratlanul,
anélkül, hogy Rá gondoltam volna,
- még csak nem is ...