M.A. emléke
Termő barna földed
Maggal nem vetettem.
Hűség-esküvésed
Én soha nem kértem.
Adtál, amit adtál,
Kaptam, amit kaptam,
Pedig szerettelek,
Mégis megtagadtam.
Ha Te többet vártál,
Érted nem adhattam.
Tolvaj lettem volna
Hogyha elfogadom
Két szép életedet
Magamnak akarom.
Voltam, aki vagyok,
Voltál, aki voltál.
Jöttek hideg napok,
Búcsút sosem mondtál.
Nem kínoztak vágyak,
Nem álmodtam Véled.
Minden éjszakának
Új hajnal vet véget.
Elmúlnak az álmok,
El a tévedések,
Él tovább az ember,
Várják új remények.
Ám, ha néha mégis
Emléked feldereng,
Imát mondok Érted,
És ott leszek Veled.
Felejtés ködéből
Bűvölök új mesét,
Elmúlt varázslatod
Álmom ne tépje szét.