ELMEGYEK
Elmegyek.Gyere keress meg,ha mersz arra jönni amerre én megyek.
Nem mersz úgysem.Ahová én megyek arra senki nem jöhet.
Elmegyek.Megkereslek téged.Hogy legyek valaki.
Elvesztem.36 éve.Megyek megkeresem amerre mehetnék még.
Egyedül vagyok.Állok az úton,nincs ott senki.
Köd van.hideg nincs.csak köd.Fehér tejben állok.
Beburkolja fájó szívemet zokogó lelkemet a köd.
Senki sincs velem.Állok és nézem jön e valaki.Nem.Nem jön.
Legalább nem látják mennyire fáj...a könny amely arcomon folyik lassan
ahogy leesik a hóba az úton,olyan forró,azonnal gőzzé váltja a jeget.
Ennyire fáj.Ennyire nincs senki velem.Lerogyok.Gyere velem.
Nem jössz.Tudom hogy nem jössz.Halott vagy.Vagy nem?Csak a szíved halt meg?
Csak a szíved halt meg.Nem tudja senki mennyire fáj nekem.
Nem tudja senki.Mert senki nincs velem.
Nagyon Nagyon fáj.FÁJ AZ ÉLETEM....
Jóság kéne.Megértő szó,vagy csak egy kéz.
Egyedül vagyok.mint a világon még senki olyan egyedül.
Ölelés kéne,igaz szerető szív.A könnyem forrón pereg szememből.
Nem is szemeből.Egyenesen fájó lelkemből.
Ki vagyok?Te vagyok?Nem.Én vagyok.
Mért nem vagy itt?Megkereslek.
Bármeddig elmegyek.
Most indulok.Megleszel még ma.
Egy magas hegyen ülünk majd hajnalba.