Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Juhász-Vedres Zoltánné verse

Ezüst években

Ha lehunyod a szemed és csendben emlékezel,
Életed könyvében sorokat keresel.
Beleszülettél egy beláthatatlan óriás világba,
Csak mesevilág volt gyermekkorod csodát váró álma.

Mint tapasztalt szélmalom vívtad meg harcodat,
Bölcs voltál, s hitted: önmagad irányítod sorsodat.
Alkottál, teremtettél, jót és rosszat tettél,
Jártál a csúcsokon, s a völgyben megpihentél.

Vitatkoztál a végtelennel, hatalommal, szerelmeddel,
Gyakran kézen fogva jártál a jövőtől való félelemmel.
Harcoltál elméddel, kezeddel, ösztönöddel,
A lombokon átszűrődő napfény erejével.

Telt, múlt, szállt a kor feletted,
Görcsös lett a munkától kenyérkereső kezed.
S ahogy elnyelik a napfényt a zöld falevelek,
Úgy nyelte le az idő a feletted szálló éveket.

Ahogy az őszi napfény színesre festi a falevelet,
A múló idő úgy színezte ezüstre a tűnő éveket.
Dolgod ma is van még, fontos minden tetted,
Alkotnak még ma is a megfáradt kezek.

Néha botladozva jársz, hajad nemes ezüst,
Legyél boldog,büszke, élvezd életed gyümölcseit.
Hazád, otthonod, barátaid, gyermekeid,
Veled, neked érted vannak, ez mindenen átsegít.

Ha erőd morzsányi, esténként fáradtan hajtod párnádra fejed,
Légy boldog ha szenderegve vár veled megőszült hitvesed.
Ő legyen veled akkor is ha már nem lehet melletted,
Mondj jó éjt a csendben, lapozz tovább életed könyvében.

A szeretet éltető csodálatos ereje adjon alázatot,
Békében, egészségben Istentől várjuk a holnapot.

Nincs adat!

Szóljon hozzá ön is
Captcha image
KÜLDÉS
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére