Olyan jó lenne
Háttal futni a széllel,
Csókolni úgy, mint régen.
Fűben mezítlábazni,
Semmivel sem törődni.

Olyan jó lenne
Harmatcseppet szagolni,
Régi nyárra gondolni,
Érezni a tenger sós ízét,
Feledni a bánat miértjét.

Olyan jó lenne
Élvezni a napnak sugarát,
Felidézni bőröd illatát.
Látni a búza aranyát,
Tapintani rét bársonyát.

Olyan jó lenne
Semmire sem gondolni,
Virágszirmot morzsolni.
A zöldben pillangót kergetni,
Parton kavicsokat felszedni.

Olyan jó lenne
Olvasni a sorok között,
És élni a felhők fölött.
Rácsodálkozni a létre,
Nem gondolni a miértre.

Olyan jó lenne
Megkeresni a jót is a rosszban,
Érteni a kétséget a sorsban.
Mindenből a legjobbat kihozni,
Nemcsak illúziókat kergetni.

Olyan jó lenne
Inni a kék madár látványát,
Megkapni a tegnap holnapját.
Hinni eredő jóban,
Nem elveszni a bajban.

Olyan jó lenne
Várni az újabb nap küszöbét,
Tudni a megoldás mikéntjét.
Haladni még egyre csak tovább,
Meglelni létünkben a csodát.
2021. július 11. Végh Erika