Nem vettek tudomást Tavaszról sokan,
bár locsolt, meleget adott boldogan,
törődött állatokkal, növényekkel,
keleti széllel üzent az égre fel.

Elbujdosott bánatában messzire,
írisze nem pompázott, csak résnyire,
ott, ahol örök öröm a kikelet,
nem kell űzni a zord északi telet.

De hiába a vigasz, a szép muzsika,
jókedve bizony eléggé ...

Egy szép bögre egymagában
állt az asztalnak sarkában.
Ábrándozott csak úgy, magában:
szétnézne a világunkban.

Útja most egyhangú: asztal, mosogató és konyhaszekrény.
De mivel nem tud menni, csak áll az asztal sarka szélén.
Egyszer erőt vett magán: - Csak azért is elindulok én!
és kikötött a konyhában a szemétláda tetején!

A ...

Két bájos csintalan kiskutya
birkózik a kert sarkában.
Egyik fölül, a másik alul.
Nyüvik egymást szakadatlanul

egész addig, míg meg nem unják
e frissítő reggeli tornát.
A tél végi Nap fenn az égen
jót nevet e ,,kutyanépen"

és gyenge fényét a tájra szórja.
Nem birkózik mát a két kiskutya.
Tornájuknak ím véget vetnek,
majd a ...

A róka és a csirke esete (mesesarok)

Róka koma bajuszán egy jót sodor, az a vörös mindig külön kóborol.
Becserkészi, hízelgéssel ráveszi, kerítés alatt a résen bújjon ki.
Jöjj közelebb, itt kint édesebb a fű,- a baromfi mindent elhisz: tyúkeszű!
És a csirke hallgatta az éneket, őt dicsérték, róla mondtak szépeket!

Táncba hívták, és ő ...

Cinegemadár, elillant a nyár,
kicsi fészked ajtajánál
a szél ki-be jár.
Cipőt szeretnél, hogy elmehessél
fagyos télből meleg nyárba;
ez lenne a cél.

Varjú mondja: kár, sok vendéget vár,
ám kis cipőt az idén sem
gyárt a cipőgyár.
Ne búsulj ezen, lesz majd élelem,
etetődben napraforgó
télen is terem.

Lesz ...

Esti mese szépsége
hozzon örömöt az éjbe,
hasson a Te szívedre,
Gizi, Mari, Misike!

Alszik minden rendben, csendben,
babák a polcon a szekrényben,
a kisvasút a parketten
vár álomba merülten.

De lassan oszlik a sötét, jön a fény!
A Nap ott van már az égnek szélén.
Az éjszakát a hajnal színezi szebbé
és azt a reggel teszi még ...