Napsugaras tavasz van!
A táj fürdik e tavaszban.
Virágba borulnak a fák.
Sok gyümölcs reményét adják.

A tarka virágok a kertben
tündökölnek e fényözönben.
A kutyusok árnyékban szemlélik
az egész kertet véges-végig.

A táj csupa szépség és nyugalom.
Még a Nap is mosolyog e világon.
De meg is van erre az oka,
hiszen napsugaras ...

A Nap melegével bőszen ostromolja a tájat.
Kutyusaink árnyékban nyújtózva alszanak.
Majd lassan-lassan bágyadtan álomba merülnek.
Furcsa ez az áprilisi rendkívüli meleg.

A környék a Nap ragyogó fényében szinte pompázik.
A tiszta kék égen sehol egyetlen felhő sem látszik.
Csakis a hűvös sötét szobában jó ilyenkor lenni.
A szabad vizek még ...

A szakadék felett az égezüstből
fenyők őriztek átszűrt fényeket.
A sziklákat szürkeség tapogatta
ujjaival, - még nem sötétedett,

de már közel volt ringó piros hintó,
az alkony, - lángolt mind a négy kerék,
s mi lassúnak tűnt előbb, gyorsan égett,
s fájt a szívnek búcsúzás, messzeség.

Ösvények szöktek. Ó, ez mindig így van,
ha ...

láttad-e mint hunyorgott át a kéken
északszemű ég szinte észrevétlen?

hallottad-e a fémsírást? a száraz
szakállas fűapó sírt - önmagának

a lehetetlen piros bogyókban ért be
- de közelebb került-e messzesége?

tölgyesben őz néz földszín bőre rebben
csend-levél leng elnémult hangszerekben

párája száll alig sejthető ...

Hangok futnak, majd egyesülnek, -
zsongás ringat csillogó csendet.
Fent felhő: tejjel megtelt emlő.
Édes lustaság oly kelendő!

Öröknek elhitt pillanat van:
Szellem alszik bezárt palackban.
S lehet: csak én? Át üvegálmon
holnapok piros tüzét látom.

Gyümölcsök érnek és beérnek,
hoznak méz sárgát, mélyen kéket,
ígérő ...

Gyönyörű napfény táncol a tájon,
ezen a szép rózsavölgyi világon.
Fénycsókjait bőven szórja széjjel
oldva szép szíve szeretetével.

Majd fáradtan, kimerülten nyugszik le
estére ágyában pihenve
a szürkülő vidéken nyugaton.
A tájra ráterül az éji nyugalom.

Reggelre kelve teljes lendülettel
ad erőt az ébredő vidéknek.
Majd az ...