Erdőben jársz? Múltban, s életedben,
mit élsz, körülvesz a volt és jelen.
A fenyőkön komor zöld ott tűnődik,
s tölgyek törzsén érdes történelem.

Egymáshoz érnek szinte észrevétlen
kis és nagy világok, míg int a nap,
s árnyékok elhevernek, lopakodnak,
majd vörös szín jön, hív csillagokat.

Egy-egy madár száll: csőrén csöppnyi ...

A tavasz jötte mindig meglepett.
Kapuja nyílt, beáramlott a fény.
A kertben fellélegzett egy szobor,
s galamb búgott kinyújtott kézfején.

A tavasz jötte meglepett, de tán
táj és lélek fél, hogy a tél örök.
Fölém hajolt meggörnyedt ág-világ, -
de mégis vártak idő-térközök

valami szebbet. Szálltak halk neszek,
kis hang pihék a ...

Pitypang fehér gömbje elszendereg.
Felhők felé siet a sok sugár.
Fénykapuban megáll az alkonyat,
s tűnő tavasszal szembenéz a nyár.

A határban egymás mellett hever
barna és zöld: két elfáradt rokon.
Friss zöldnek erőt barna föld ad át:
magérlelőt kalászos csúcsokon.

A költővel kóbor kíváncsiság,
kivert kutya fut, mely ...

Kéménybe jajong az április
hideg, bolondos, víg szele.
Tavaszt álmodva sírdogál
a szürke ég együtt vele.
Ágak közt jajong az április
szirmot cibáló bús szele.
Napfényt álmodva fuvoláz
száz kismadár együtt vele.

Tavasz van!
Zsenge, madár dalos tavasz...

Napsugaras reggelen,
Ablakom kitárom,
és szemem előtt ezernyi, virág táncol.

A kis fülemüle,
Vidáman zengi, április énekét,
Vén diófánkon,
Békésen pihen, egy kis veréb.

Tavasz van!
Zsenge, madár dalos tavasz...

Tavaszi ruhába öltözött a rét,
Sárga pitypang, nyílik ...

A rózsaszirom hangok
ébredeztek, s a múltnak
csillagai pirosan,
vörösen mind kigyúltak.

Gyönyörű Napkelet volt.
Kézfogása az Égnek
Földdel, s elképzelt ember,
értelmesebb, merészebb,

megállt a Folyó partján.
Víz és fény egybeolvadt,
majd gyöngy-varázstükörben
dalt csillogott a Holnap,

Holnap, mit el nem érek,
Hazám, ...