Felidézni emlékeket melyeket elveszettnek hittünk,
pedig megfogadtuk vissza soha nem tekintünk.
Visszavágyni álmokat melyekben csalódtunk rég,
valamiért most mégis újra szívünkben ég.

Harcba szállni valamiért mit más feledne,
annak tudatában, hogy újra úgysem szeretne,
talán az egyik legrosszabb lelki gyötrelem,
nincs előle menekvés, ...

Búcsúzom, búcsúzom tőled ezen szavakon,
régen tudtuk már, hogy egyszer eljön ezen alkalom.
Búcsúzunk egymástól fájó szívvel, nehéz szavakkal,
de tudok valamit ami majd megvigasztal.

Bár nem leszel már itt velem,
sok sok boldog percünk emléke megmarad nekem.
Barátságom, csak ez mit -e hosszú útra adhatok neked,
nevetést, humort, ...

Ég veled kedvesem

Én nem mondom hiába neked,
Gondtalan életed örökké lehet,

Velem, ha azt nekem megadod,
Engem szeretsz s átölel karod,
Lehet küzdenünk kell másokkal,
Együtt nagy nehéz kihívásokkal,
De azt az egyet megígérhetem:

Kitartok melletted és mai ígéretem,
El soha nem engedem nem szegem,
De ha bármikor is menni ...

Nekem fáj akár egy furcsa idegen,
néztél rám engem nem hagyott hidegen,
lángra gyújtott rég elfeledett érzelmeket,
jót és rosszat leginkább félelmeket.

Valami bánt valami hasztalan érzelem,
valami elmúlt régen és nekem,
senki sem szólt, hogy vége,
hogy az idő darabokra tépte.

Budapest. 2007.06.

Volt sok érintés mit többnek hittem,
hamis álmok, az volt minden kincsem.
Voltak nehéz hónapok, fájó pillanatok,
Bűnhődtem sokat, hozzád mégis hű maradok.

Budapest. 2005.11.18.

Néha úgy érzem, hogy álmodom,
és csak az időm áldozom,
egy buta kiégett gondolat,
talán csupán ez maradt.

És akkor hozzám bújsz,
kis kezeddel felém nyúlsz,
arcom végigsimítod lassan,
nincs időm, hogy búcsúzhassam.

Már mész is és integetsz,
szemem behunyom még nevetsz,
álmodnék? Elmém elmereng,
valami lassan ...