Nem tudok sírni többé már,
a fájdalom börtönébe hiába zár.
Kiszáradtak könnyeim mint sivatagi tavak,
hiába voltak elszálltak a szavak.

Könnyeim mind porba hulltak,
bókjaim hozzád hiába szóltak.
Rájuk már senki sem felel,
szerelmünk emlékét hó fedi el.

Szívemben minden megfagyott,
mióta ő egyedül hagyott.
Arcomra ...

A viszonzatlan szerelem mindig tovább tart,
vadul tomboló ősi ösztönök mely feléje hajt,
végül mégis kielégítetlen marad minden vágyad,
rákényszerít arra, hogy reménytelenül hiába várjad.

Ám a hirtelen fel lobbanó heves kölcsönös szerelem,
gyakran sokkal szeszélyesebb, múlandó érzelem,
melynek édesen zengő kecses dallamát,
végül ...

Tudod-e, hogy mi a magány?
Egyedül ébredni egy fagyos éjszakán.
Mikor hozzábújnál, átkarolnád kedvesed,
átölelnéd, de akkor jössz rá: már nem lehet.

Tudod-e, hogy mi a fájdalom?
Az érzés, hogy akár örökké várhatom.
Várni valakit aki nem jön többé,
szívedbe zárni emlékét őrizni örökké.

Tudod-e, hogy mi a ...

Nap mint nap felteszem a kérdést:
Miért hagy el mindenki akit szerettem?
Nap mint nap megpróbálom leírni az érzést...
Azon gondolkodom: Vajon mit vétettem?

Nyugalmat úgy tűnik hiába is kerestem,
vannak dolgok amiket soha nem feledtem.
Nincs velem már senki kit szerettem.
Angyal! Kérlek segíts elmennem.

Nap mint nap maga a pokol,
elmém ...

Távol a várostól,
attól ki rám gondol,
távol az álmoktól,
messze a barátoktól.

Egyedül az úton,
elmerengve a múlton,
járatlan utakon lépkedek,
lassan a tudatára ébredek.

Egyedül maradtam az életben,
messzire sodort a véletlen,
elhagytak azok kiket szerettem,
új utat kell keresnem.

Egyedül vagyok és ...

Évek múlván újra látni őt,
kiről szívem oly sok álmot szőtt.
Ki betöltötte minden magánytól kínzó percem,
hosszú éveken át mióta elhagyott engem.

Újra látni őt kit szerettem,
kit sok másik mellett sem feledtem,
kiért milliónál is több könnycseppet ejtettem,
kiről dédelgetett álmaim lelkembe temettem.

Újra látni őt ...