Rajtam gázolva át,
a szerelem messze szállt,
mielőtt rám talált,
mert más valakire várt.

Álmatlanság gyötrelem,
csak ennyi maradt meg nekem?
Miért nem vagy ma velem?
Miért kell, hogy ez így legyen?

Budapest. 2000.01.20.

Egy nyári éjszakán ültem kint a padon,
rád gondoltam, mert hiányzol nagyon.
Egy nyári éjszakán, arcom lágyan simogatta a szél,
rám borult, körülölelt az éj, a magány lassan utolér.

Lassan megértem, hogy minden utamon ezután nélküled kell végigmennem,
minden percemet nélküled kell élnem. Lassan már értem.
Ami bánatom, nem oszthatom ...

Azt mondták az idő majd segít,
majd minden sebet begyógyít.
De nem bírom elfeledni,
csak őt tudom szeretni.

Napok, órák, percek,
soha nem felejtek,
hetek, hónapok, évek,
a magánytól nagyon félek.

Bárcsak vissza mehetnék,
mindent másképp tehetnék.
Nem akarlak elveszíteni,
mert nem tudnék mást szeretni. ...

Bárcsak elmondhatnám neked,
milyen is mikor megfogom kis kezed,
milyen is mikor rám emeled gyönyörű szemed,
és szememben ragyog titokzatos tekinteted.

Az arcomon érzem forró leheleted,
hunyd be szemed, te is érezheted.
Azt amit én most érzek irántad,
bárcsak elmondhatnám mennyire kívánlak.

Mennyire hiányzol mind testileg, mind ...

Ha tudnád, hogy ezer verset és dalt ihlettél,
még így is, hogy sohasem szerettél.
Ha tudnád mennyi csodás álmot adtál nekem,
még így is, hogy sohasem voltál velem.

Ha tudnád, hogy bármit megadnék érted,
még akkor is ha sohasem kérted.
Ha tudnád, hogy minden éjjel rólad álmodom,
még így is, hogy enyém sohasem lehetsz tudom.

Ha ...

Hagyjuk had dolgozzon az idő helyettünk,
fájó emlékeink elborítja, ahogyan halad felettünk,
szépen lassan mi fájt majd elfelejtünk,
hagyjuk had dolgozzon az idő helyettünk.

Anélkül, hogy könnyet kellene ejtenünk,
és bánatunkat szívünkbe rejtenünk,
anélkül, hogy fájdalmat okoznánk egymásnak,
útjaink csendben, békésen ...