A . . Nő


Veszélyes milyen kéjes..
Ő a...Nő,
Vészesen szenvedélyes..
lépésről lépésre éget..
Ő a ...Nő..

Mézédesen közelít meg,
meg sem érzed mily mérgezett..
Ő a ...Nő..

E nő életed elixírje,de
nem Ő a Nőd,csak barátnőd,
Elcserfelget,szépnek tesz meg,
szenvedélyes ...

Egy világtalan sétál a téli világban,
s nézi, mit nem láthat,
mert még hisz a csodákban.

De már lehullt az utolsó levél a fáról,
s ő már nem repes a kimondatlan szótól.
Már nem ordít némán dadogva,
már nem fordul a sötét sarokba.

Ö már nem hisz a szerelem tüzében,
mi sebet nem hagy, csak mélyen a lelkében.
Már nem fél ...

 
Túl vagy már rajta érzed ,hogy nem szeret,
Nem néz rád többé, nem fogja két kezed.
Szomorú a tény, de élete nélküled megy tovább,
Agglegény újból, esélyt nem ad neked most már.

Ő döntött így , hogy nem kér már ebből,
Sorsa , és sorsod megpecsételődött ettől.
Ok és okozatok sokasága, akaratok szembenállása,
Hibáztatni ...

Volt egyszer egy szerelmem
Nyálas kis hülye gyerek
Mindig rá szóltam, hogy
„Hé ne a fogat”

De őt inkább a csók
Érdekelte ám
Szakítottunk mi
De én kezdtem el már

Most már van egy új
András a neve
De még mindig hiányzik
Mert csak nála volt az a bizsergés

De most már vége
Ideje az újjal ...

Nem kell az emléked, hagyom a múltba veszni,
Nincs már értelme süllyedő hajóban evezni.
Nem hívlak többé és nem kérdezem hol vagy,
Lezárom a tegnapot, jobb lesz így a holnap.

Nem akarlak látni, nem hagyom fájni,
Nem foglak téged soha többé várni.
Emlékedet engedem elszállni a széllel,
Úgyis tudom, irántam semmit sem érzel.
Csak mese ...

I.
Bennem,meddig?
Fától-fáig tüskeként él
-mint hosszú tél-
mint pogány imaszándék
szép arca rémuralma-
(mi maradt meg -belőle- mára?
hamu és hang)

II.
Maxiban-miniben,
áldott nyári szélben-mindég
legyűrte velem az éjszakát-
nekem mindig irgalmat ád...
nekem mindig irgalmat ád...
(éjszakában-forgatagában ...