Nincs furcsább tárgy, mint ez a hosszú-hosszú,
sokszínű csík, amely, mikor lecsap,
fel-felvillan aranyfogsor-ígéret,
selyemgyönyörrel befont pillanat
kéje kacsint kéken, bűvös-pazarlón
test árasztja csábító melegét,
de más helyen, az árnyaktól sötétlő
korbácstest-részen hold jajong zenét,
fehéren izzót, s meggörnyed a lélek,
s ha ...

Elegáns úrként láthatod valóban,
az újra levetített híradókban,
s körülötte díszmagyarban kíséret..
Hányan imádják a felszínességet!
Ám gondolkozz! Mint került hatalomra?
Mire volt, - és mire nem tette, gondja?
Úri világa? Arra figyelj, mit mond,
aki valóban író: Móricz Zsigmond
(s nem egy Wass Albert, - ügyel szép szavakra,
de az igazat ...

Egy szó.. Rajta könnycsepp végigszalad.
Bú még keres bánatból kiutat.

Egy szó.. könnycsepp.. Szűkül soványka fény,
s átbújik tördelt ujjak térközén.

Az őr ruhákra jelzést varr az est:
horog nélkül is régi rémkereszt.

Rád gondolok, jobbat remélt halott:
nem védett meg elhagyott csillagod,

s a Kereszt sem, - tán hitted: kell a ...

Mi fáj? Minden. Fák elheverő árnya
a gyermekkorban. Tulipán virága,
még bimbósan, s mikor már kelyhét adja
a napnak: vérző színét ragyogtassa!

A múlt. Gyönyörű képzelet, mely enyhet
nem adhat ma. Szél lengette szerelmek
fehérakácos, boldog gyöngysor-lángja,
ha díszét fűzte égi kék nyakára..

..s nyárban is hangok hószikrái ...

A buszon ültem, s mellettem egy ember,
nyugtalan öreg, ült, felültetett.
Megszólított néninek hangoskodta,
amit a Fent lentre, szájába tett.
Gazdagnak nem látszott, mivel ruhája
kopott volt. Elnyűtt cipőn sárga sár
szikkadt. Úgy véltem, hogy szegényen élhet,
gondjára gondoskodást nem talál.
(Néha, persze, akad ritka kivétel.
- Rosszabbul élünk! ...

Fiume, tenger, perdülő napernyők,
bajszos urak, csíkos fürdőruhák,
üvegszekrényben giccses porcelánok,
búza, verejték, kéz villant kaszát,
kinyíló erszény, kis polgári vágyak,
szobormellényes szép palotasor,
pipiskedő nők, korzón kurtizálók,
hamis aranykor békéje honol,
(s van mit csodálni Álmodban, Te Század,
sok minden épül, ...