Remeg még mindig a kezem,
látom őket ha becsukom szemem.
Hallom hangjukat amint könyörögnek,
haldoklókat ahogy fuldokolva nyöszörögnek.

De parancsot kaptunk, háborúban álltunk,
békére mi azóta sehol sem találtunk.
Feletteseink kik a parancsot osztották,
emberi jogaiktól őket megfosztották,

Kik lemészároltak százakat, ...

Fontosabb...


Az emberek életében
előfordulnak helyzetek,
amikor bizony tudni kell lemondani - bár nehezebb

mint azt feltételezhetnénk,
merthogy ez elég cefet
érzés - valamiről, ami
nekik fontos, olyan eset

kedvéért, ami még annál
is lényegesebb, ...

Teliholdas éjjelen,
Térden állva kérem,
Segíts nekem,
Ó édes istenem.

Létezik egy törvény,
Olyan mint egy nagy örvény,
Felkavar és elnyel mindent,
Veszélyes ez felsőbb szinten.

Kezemben a fegyver,
A törvény szabályokat kever,
A szabályokat be kell tartani,
A fájdalomba bele kell harapni.

Sorsod lényege a ...

Quippe ubi fas versum atque nefas: tot bella per orbem tam multae scelerum facies; ... Vergilius


PÁSZTOR

Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre?


KÖLTŐ

Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már!


PÁSZTOR

Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát.
Most lágyan mosolyog, de ...

Szöges dróton innen és túl
Ki van fent és ki van alul?
Ver a szívem, majd megvadul
Bensőmben vak háború dúl.

A múlt kapujában tétován állok
Nem is tudom..., mire várok?
Belépek, rám tőrnek a régi képek
Az át nem élt fájó emlékek...

Embereket látni a sárgult képen
Emberek, kik élhettek volna szépen
Kabátjukra sárga ...

Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad
tölgykerítés, barakk oly lebegő, felszívja az este.
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak,
megtöretett testünket az álom, a szép szabadító
oldja fel és a fogolytábor ...