Tip-top, topognak a kicsiny lábak,
kip-kop, kopognak a cipősarkak.
Pördül a szoknya, reppen a szalag,
kitárul a tér, tágulnak a falak.

Fiú és lány egymáshoz simulnak,
már csak a zene szól, és a szív együtt dobban.
Lassú és csendes az összeszokás,
de egyre gyorsul a szívverés, a tánc.

Kipirult arccal mosolyognak egymásra,
nem ...

Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas jeleneteket tartalmaz.
Ezért szívbetegek ne olvassák!


Valahol messzi, messzi, egy távoli Galaxison...


Csak úgy repkedtek a képek meg a fények,
Voltak köztük csúnyák és nagyon szépek.
Ha gyorsan nézed, összeáll a filmed.


Nézzünk éppen nyálast? Vagy csöpögőst?
(De ha ...

Hangtalan
Hangtalan, semmitmondó csendességben
Miért nem érzem, hogy dobogna a szívem:
Összetört lelkem darabjai miért csak hangjára forrnak össze?

Testem már az ő teste
Lelkem már az ő lelke
Ha játszok, a saját ereimet pengetem
Ha leteszem, önmagamtól fordulok el.

Vérem húrjaiban csörgedez
Ha azok elpattannak, én is menthetetlen ...

Nyár

Meleg napokon ülök egy padon,
szökőkút fehér forrása hűsít,
emberek lenge ruhákban járnak,
itt a nyár, mely engem boldogít.

Sétálok a Duna rakpartján,
egy kis szellő rohan a bőrömön,
ebben a nagyon melegben
a folyó mellett a forró kövökön.

Lassan elhalad egy nagy hajó,
nézek utána, de vele nem ...

Én vagyok a nap és az ég,
Mégse vagyok túl szerény.
Az este és nappal,
Enyém minden habbal.

A levegő és a tűz,
Sosem volt ez szűz.
Víz és föld,
Eredendő zöld.

Versek és rímek,
Mind csak beszélnek.
Író és regény,
Mind csak szerény.

Toll és papír,
Néha kell radír.
Lustaság és ...

Én vagyok a nap és az ég,
Mégse vagyok túl szerény.
Az este és nappal,
Enyém minden habbal.

A levegő és a tűz,
Sosem volt ez szűz.
Víz és föld,
Eredendő zöld.

Versek és rímek,
Mind csak beszélnek.
Író és regény,
Mind csak szerény.

Toll és papír,
Néha kell radír.
Lustaság és ...