Egy főemlős reggeli, déli és esti gondolatairól
Fénylőn kel fel a nap, pont úgy, mint kelt ezer éve:
\'Fénylik két szememért.\' - szólsz, s belenézve pislogsz.
Délben meglátod magad a tó tiszta tükrében:
Isten-képet látsz, szőrtelen állatot én.
Éjszaka lőn, a sötét égen csillag van ezernyi:
\'Mind csakis értem van.\' - szólsz majom, ó te hiú!
\'Fénylik két szememért.\' - szólsz, s belenézve pislogsz.
Délben meglátod magad a tó tiszta tükrében:
Isten-képet látsz, szőrtelen állatot én.
Éjszaka lőn, a sötét égen csillag van ezernyi:
\'Mind csakis értem van.\' - szólsz majom, ó te hiú!
