Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Halász István versei

Halász István (1031)
1085 
117 
Érzem az átázott föld illatát,
amely a reggeli légen hatol át.
Esőcseppek csillannak a leveleken,
lecseppenve tűnnek el a nedves földben.

Az égen szürke felhők vannak
útjában a felkelő Napnak,
melynek sugarai utat törnek
lassacskán a komor felhőkben.

Az újabb esők ígérete megvan
az égen lévő felhők alakjában.
Élvezem a volt ...
Olvasták: 489
Részletek
Az Ön versének a helye...
118 
Vágyakozva nézek az égre,
hol felhők állnak. Eshetne végre.
A sok-sok növény vízre vágyik,
ember, állat izzadságban ázik.

De a felhők sötéten állnak,
vizet nem adnak a világnak.
Ám egyszer csak könnyebbek lesznek,
mert vizüket adják a Földnek.

Növény, állat és az ember fellélegzik.
Az egész világ így már nem szomjazik.
Sok ...
Olvasták: 503
Részletek
115 
Gyönyörű napfény táncol a tájon,
ezen a szép rózsavölgyi világon.
Fénycsókjait bőven szórja széjjel
oldva szép szíve szeretetével.

Majd fáradtan, kimerülten nyugszik le
estére ágyában pihenve
a szürkülő vidéken nyugaton.
A tájra ráterül az éji nyugalom.

Reggelre kelve teljes lendülettel
ad erőt az ébredő vidéknek.
Majd az ...
Olvasták: 496
Részletek
114 
Aranysárga fény ömlik a csendes, nyugodt Balatonra.
A Nap aranypénzét bőkezűen a tóra szórja
és aludni tér a nyugati hegyek mögé,
majd a balatoni éjszaka így lesz a pihenésé.

környék nyugodt. A békés parton csak néhányan vannak.
Beszélgetnek, sétálgatnak zárásául a múlt napnak.
A Balaton most csendes, nyugodt. Majd egy szelíd kéjjel
az ...
Olvasták: 480
Részletek
129 
Ezen a csendes utcán magam járok.
Szépek a fenyők, szépek az árnyak.
Mindenfelé nyugtató mély csend honol.
Írásra késztetés van itt mindenhol.

A sudár fenyők engem verselni hívnak.
Írásra témákat nekem e séták adnak.
Üdülőnkbe érve érzem, hogy alkotnom kell,
hiszen ez az utca engem erre ingerel.

A szépsége lelkemben sorokat ...
Olvasták: 505
Részletek
120 
A széles Dunának két szép partján
a két város képe látszik
és a hátán fodrozódó hullámainak
tükrén közös hídjuk árnyéka játszik.

A Nap is rácsodálkozik e két városra,
amelyek között most már nincsen országhatár
és az eseményeknek a szilaj sodrása
őszinte szívekből baráti szívekbe jár.

S míg ezeken ábrándozom, a Duna ...
Olvasták: 506
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére