Szép violácska, kedves rózsácska,
Szerelmes kisded, szép Jézuska,
Ki most születtél, emberré lettél,
Minékünk örömet szerzettél,
Kérünk, vigasztald népünket,
Térítsd magadhoz lelkünket,
Igazítsd szívedhez szívünket,
Igazítsd szívedhez szívünket.

Jászolban látlak, szívemben várlak,
Ó drága kisded, szép ...

Puha pihe palástban csillog a határ.
Csend honol, messze szállt a trillázó madár.
Ám e szikrázó gyémánt réten táncot jár
az égi küldött: bársonyos szép napsugár.
Majd alkony borul ránk, beköszönt az este
az éji lepelre csillagokat festve,
s szinte már látom, hogy a hófödte tájon
Mikulás jő rénszarvas vontatta szánon! ...

Angyal, vidd meg a hírt az égböl,
Mindig új élet lesz a vérböl.
Találkoztak ök már néhányszor
- a gyermek, a szamár, a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A csodát most ök is vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik -
mennyböl az angyal.

Újra eljött hozzánk
Szent karácsony napja,
Örüljön mindenki,
Ki e földet lakja.

Megszületett Krisztus,
Kárhozattól megment,
Öröm van a mennyben,
Ujjongás van itt lent.

Ez karácsony napján
Örömünk forrása,
Hogy van a világnak
Dicső Messiása.

Kis karácsonyi vers,
mi jut melléd, beléd?
Fa alá elheversz,
mint akinel elég:

a bokaficamokból,
az önkifejezésből,
mind, amit csak kigondol
csillagfénnyel a délkör,

este, ha menni kell,
ha jármûre kell szállni,
pár híján semmi kell,
s mintha vágynál dúskálni -

ó, egy domb ...

Csillagszeméből könnye is kicsordul,
ajkán már régen elhalt a mosoly.
Hiába kopog, hiába is kérlel, --
zokogva egyre tovább bandukol...

Ne búsulj, ne zokogj, drága kicsi Jézus
a szívtelenség rideg közönyén.
Tekints azokra, kik szívrepesve várnak
születésnapod áldott ünnepén