Pislákoló kicsi fények árnyjátékát nézem,
Az arcod vonásait szeretettel felidézem,
Lefolynak a gyertyák és elfogynak az életek,
A kis gyertyafüst száll, de fájdalmaink élesek.

A gyertyák is majd csonkig égnek
Szívemben fájnak az emlékek.
Téged már nem hív a létnek szép szava,
Befogadott az ég csillagos tava.

Az ősi hitű gyertyaláng ...

Ez már a végső találka?

Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem,
Még nem tudom, a reményem is itt van velem?
Reggel, egy teljesen másik napra ébredtem.

Ez másmilyen volt mint a többi reggel...
Szívemben Ámor nyílheggyel...
*
Virrad már a holnap,
Kimarad a reggel,
Bámulod a holdat
Becsukott szemekkel.
*

Érzem, a tegnapi vágyaim ...

Ó! A szélkakas,
Folyvást szolgálatban van.
Pihenni sem tud.
Ifjonc, pörög szüntelen,
Le nem áll, türelmetlen.
*
Ó! A szélkakas,
A kémény legfőbb őre.
Füstirányító.
Kéményen szél karolja
Ő a füstöt sodorja.
*
Ó! A szélkakas,
Gólyákat elüldözi,
Harcos kéményőr.
Hű őre a kéménynek,
Gólyák nem ...

Lélek létezik, de mozgása annak,
mi bennünk van: érthetetlen Anyagnak?
Mozgás? Bonyolult és egyszerű egyben:
az érthetővel kacér érthetetlen,
melyben rohanó részecskék, kis törtek,
összefognak, majd meg egymásra törnek,
építenek, rombolnak jót és rosszat,
s olykor fényt visznek vaksi csillagoknak, -
hol szétválással alkotnak Egészet,
hol ...

Hatvanhat évesen jövőm már nincs
És minden megélt nap ajándék… kincs.
Jelenem? Az talán van, mert élek,
Élet nyűgébe még beleérzek…

Hogy még mennyi van hátra, azt bizony nem lehet tudni,
Mert nemcsak jóba, de rosszba is bele lehet futni...
Életben a rosszat sajnos, nem lehet átaludni.

Vecsés, 2014. május 10. – Kustra Ferenc

Öregségemről… ez most vízióm?

Hmm… lehet, hogy őrült vagyok, mert öregen is reménykedek?
És még, ezt is titokban teszem, mint a kicsi gyermekek?

A
Remény
Állandó.
Vagy te idős,
Vagy apró gyermek.

Nem
Merem
Reményem
Felfedni. Még
Őrültnek hisznek!
*
Miért nem akarom észrevenni, hogy a halál már itt ...