Játszhat a hullám, - mélyben más a tenger.
A felszín látvány. A mély igazabb.
Ha álom sétál narancsligetekben, -
oly könnyen jönnek szépséges szavak.
Lelkendezel a domborodó vázán, -
megtanították, hogy csodálni kell,
s nemesnek hiszed az athéni polgárt,
egy-eszméjűnek bölcselőivel.
Római kard dicsekvő múzeumban..
Tőled is tapsot, bókokat ...

Arab, nem arab, kínarcú halott
minden eszme, mely a Gondolatot
nem tűri meg. Még akkor is, ha győz,
s rabszolgák hátán gőggel ott időz
a trónusa, két dőlő kor között, -
és hirdeti, hogy uralma örök.

Arab tüzek, felülről nézek én
rátok, és nincsen közeli remény
bennem, tudom: a népek ostora
lesz rosszul elhitt Krisztus, Jehova,
Allah, ...

Nem Ő, - egy Óriás, aki akarhat,
vett kezébe kis semmi-forradalmat,

mely kihunyt volna, gyertyaként a szélben,
de így Fény lett, az Óriás kezében.

Az Óriás: Európai Álom.
Kis falvakban született, csillagvárón,

s városszéleken, hol bús ebek néztek
szemébe fáradt, tört-hátú szegénynek,

s hogy naggyá lett tanító ...

Távolból hív a messzeség,
számomra nincs több menedék.
Város zaja, vad rohanás,
örökös harc, civakodás.

Minden mi kell, itt van velem,
a nincstelen kis életem.
Nem csábít pénz, se csillogás:
szabadság kell, és semmi más.

Legyek inkább szegény bolond,
mint más nyakán, gazdag kolonc.
Adjon az ég bárhol helyet:
hogy, ...

Tudom milyen a szabadság,
mégsem vagyok szabad,
tudom hol a hontalan,
szabad szabadság.

Ameddig kiterjesztem karom,
addig mehetek unos-untalan,
s majd ha már nem akarom,
megállhatok valahol.

Néha körbe-körbe szállok,
mint a sas,a levegőben,
de egy nap bezárul a kör,
én benne maradok egyedül.

Fojtogatom magam saját ...

Egyik kezemben a piros, fehér, zöld,
a másikban piros, kék, fehér lebeg.
Egyiknek százötven évig ült nyakán
a török,
másik ötszáz évig a járom alatt nyögött.
Piros vér csöpög mindkettőről
harci zajjal, sok-sok bajjal fújja
a szél,
mégis ott a remény.
Az egyik
a kék eget tartja
fejünk felett,
a másik
a zöld ...