Ezt a verset neked írom,
S dátum szerint fel is írom,
Hogy sosem feledd, mi is az a szeretet!
Először is úgy kezdődik,
Mikor az ember megszületik.
Na az a szeretet a való,
De csak anyáknak adható.
A másik az baráti,
Azzal nem érdemes variálni.
Az jön, és elszalad,
A jó barát az megmarad.
Az utolsó az szerelem,
Az is kéne énnekem.
Azt nehéz találni,
Bár lehet benne botorkálni.
De az igazi szerelmet
Ki kell érdemelni.
S csak úgy lehet értékelni,
Ha már megleled,
Olyan, mint a kikelet.
Kinyílsz, mint a virág,
Elmúlik feletted ember és világ.