Régi sikolyok
verődnek homlokomra
időtlen, kamaszos
légszomj
szorításában remegő
elmaradt ölelések
Non omnia moriar...
Nem, nem !
nem halunk meg
egyszerre
egészen feleim,
csak apránként
régi sikolyokkal
a forró augusztusi ég alatt.....

Kéménybe jajong az április
hideg, bolondos, víg szele.
Tavaszt álmodva sírdogál
a szürke ég együtt vele.
Ágak közt jajong az április
szirmot cibáló bús szele.
Napfényt álmodva fuvoláz
száz kismadár együtt vele.

Nem tudom
gondoltok-e a halálra ?
Én gondolok a szerelemre
egy perzselő édes csókra
amiről olykor álmodom
s egy érintésre
ami egy forró, ujjongó sóhaj
amitől lázasan feltámadunk
bár a harangok Rómába
mennek én vad ,viharos vágyat
szeretnék ébreszteni benned
hogy örülj nekem
hogy ölelj át mint szél a fákat
mint ereimben a vér a ...

Bevásárlóközpont. Dél.
Porszemekből embersivatag
sziluettje dülöngél.
Köröttem arcok, száradt tavak.

Jönnek sápadt, szőke nők
nézelődve, andalgón, sután.
Unt urukkal szenvedők
a beletörődés hamuján.

Jönnek vörösek, furák,
teli táskákkal, jóllakatva.
Csomagban molett ruhák,
némelyik mintha felkacagna.

Jönnek ...

Kihunyni készül a fény, s még mindig van remény
Mogorva a hős, szíve lágy, de ökle kemény
Bágyad a neonfény füstben érleli a kéjt
Eztán már meg sem várjuk az andalító éjt

Lángba borul a tévém, ég a képernyője
Ugrálnak a gengszterek sorban ki belőle
Eszelős a bűnöző, nincsen sok esélye
Célba lövő nyomozók nyírják ki ...

Lassan terül szét az alkonynak köpenye
a fokozatosan szürkülő vidékre,
majd mindent befed a rongyolódó szövete
és eluralkodik az alkony békéje.

A témák sűrűn, gyorsan cserélődnek.
A kapuban csendesen beszélgetnek.
Az alkonyból lassan-lassan este lesz.
A társalgásnak most már véget vetnek

és lassacskán tovább mennek.
A csillagok ...