Múlt életen meditálás…

Az életben, csak bénultan álltam a járdán,
Egy elhaladó hosszú limuzint… rőt sárgán.
Az utasai vidáman integettek a vártán
Álló girhes alaknak… a szomorúsága láttán.

Mindig azt a visszaigazolást kaptam, alkalmatlan vagyok a létre,
Minek is rontom a levegőt? Így csak toporogtam a járdán, lézengve.

Mindig is ...

Álmaim kellettek, de ha nem is volt köd, mégis abba vesztek
És vágyaimat… megvalósítani, soha nem sikerültek…
Álma mindenkinek van, mert még ébren is oly' sokszor álmodik,
És vágya? Abból áll élet, akkor is, ha… de nem teljesedik.

A fránya élet az álmokat ki sem bontja, becsomagolja,
És mikor összegyűltek, mint kocsiról a szenet, csak ...

Versben – haikuban – tankában…

Álmomban… káosz, te sújtasz engem,
Ne nevess, ne átkozz szívből engem!
Vagy nevess, és csak átkozz! Tégy már hát!
Harapj sors, zúz már miszlikbe… nahát.
Szét akarsz tépni, agyon taposni?
Nem hagynál végre csak megpihenni?

Ilyen érzés álmodni, álomban élni?
Ebbe a vad álomba, nem kell tán' ...

Versben és senrjúban…

Az időm erős karja szorításában vagyok,
Szabadulnék, ezért én lobbanó tűzet, szítok…
Pardon! Szítanék én, de hogyan is kell? Nem tudok...

Magamnak én tartozok… így a múltamért fizetnem kell?
De, sajnos harcban állok a vörös szőnyegem szélével…
A lelkiismeretemmel intézzem… éljek békével?

Sétálok ...

Értsd a múltadat!
Ez intelem, segítség!
Ebből merítsél.
*
Ne vesd el múltad,
Abból tudsz építeni.
Ne tagadd magad.
*
Révedj múltadba!
Múltadban van a jövőd,
Így vagy valaki.
*
Büszke légy múltra,
Abból csináld a jövőt
Így leszel magad.

Vecsés, 2013. augusztus 1. – Kustra Ferenc

Versben és európai stílusú haikuban…

Csak kis koszt és kvártély és rövid... az élet,
Láttam pedig, kinek a csillaga fénylett,
De őt nagyon pártfogolták a csillagok.
Ha, nekem elfogy koszt és kvártély, elporlok…
*
Mi, lét értelme?
Eszünk, alszunk, dolgozunk?
Boldogságigény…?

Vecsés, 2002. május 21. – Kustra Ferenc