Reggel mikor felébredtem,
Az volt első gondolatom.
Nem mehetsz el búcsú nélkül,
Ezt én nagyon jól tudom.

Hisz úgy szeretsz Te engemet,
Nem vinne rá a lelkiismeret,
Hogy ne búcsúzz el tőlem drága Szerelmem,
Tudtam, s vártam üzeneted a gépemen.

Jöttél nem hiába vártalak,
Búcsút intettél, addig amíg nem láthatlak.
Remélem ...

Budai panoráma


Ha igazán fenséges látkép
tárul elém, mint a budai
panoráma, elhallgatok és
ezzel beismerem egyúttal - nincs

szavam a megindultságomnak
a kifejezésére. A Vár,
a Citadella és a Mátyás
Templom együttese csodás látvány...


(Budapest, ...

Arcunk mögött érzem, rég mások laknak.
Lelkünkön teher ül,
nincs rajta ajtó, sem ablak.
Ébredő szemünkben nem ér össze álmunk.
Fagytüzes vágyaink priccsén,
fogvacogva fázunk.

Gyűrött arcunkon minden elfér.
Nincs rajta tavasz, csak jéghideg tél.

Sejtenként meggyötörve,
darabokban fekszem.
nem öleli magához a ...

A múlt mindig a fejem fölött fog lebegni.
A naplemente illatára feléled mindaz, amit
Titkolni, feledni szerettem volna akkor is.
Nem számít! Te, ha csak egy emlék is,
Egy elérhetetlen álom, pillantásod vigasz,
Úgyis fény, nyugalom. élet vagy még
Akkor is, ha életem legnagyobb bánat,
Legelérhetetlenebb álmom, keresztem vagy,
Nem tudnám feledni ...

Szavak, szavak...


.
Tüskés kedvem kerekedik,
zuhanok tunyaságba,
Az idő megmerevedik
bezár mély fájdalmamba.
. .
Egyre gyérül, fogyatkozik
közöm a külvilággal,
Csend,sötéttel keveredik,
szakítottunk egymással.

Végre látom már, hogy mi az igazság,
minden amiben hittem csupán hazugság.
A barátokról kiderült, hogy mind ellenség
és számomra ez a legnagyobb vereség.