Indul a vonatunk, ahogy születünk,
S már az életúton fut az életünk.
Sínek futnak szerte, s váltókezelők,
Állítják a vágányt sorsaink előtt.

Vár a nagy utazás, hosszú életút,
Van, akinek sorsa vakvágányra fut.
Nekem van odafenn vezér-csillagom,
Mely előttem ragyog, egész utamon.

Mily zsenge a tavasz, hív a napsugár,
Az ...

Tátongó nagy termek,
üres lakatlan helyek.
Sötétség, egyedüllét,
ember vajon hova léphet?

Üres helység nincsenek tárgyak,
ám bárhova nézek csak sötét árnyak.
A falon lévő kép rám vicsorog,
késem a zsebemben már nyikorog.

Hirtelen ijedten kapom elő,
és nézek körbe, vajon ki jő?
De nem látok senkit se ott,
csupán a ...

Oh hozzád bújok oly gyakran én,
mint a tájhoz hűs őszi szellőben,
lombját sírva hullató platán.

Közben felidézem vidám pillanataink,
eszembe jutnak közös kis apró dolgaink.
Félve remélem, hogy léted soha sem múlik.

Szívem a szíved melegétől felolvad,
belőle a bú minden cseppje kiapad.
Kérlek szíved örökké csak nekem ...

Lelkem örökké nyughatatlan,
folyton harcol, halhatatlan.
Két énem szorosan egy testben,
jó és rossz egyetlen lélekben.

Néha jó, majd a rossz lesz úrrá,
egyik a másikat úgy zúzza porrá.
Így a lélek soha nem válhat jóvá,
s a test pedig egy kezes báránnyá.

Olyan hullámvasút örült játéka ez,
mely egyszer lenn, majd fenn ...

Nézd! - soraimban ott a múlt!
Olvasd! – haldoklik a nyomorult!
Terítsünk rá fátylat
földből vessünk neki ágyat!
Csendben keresztet vetve
jó mélyre eltemetve.
Nézd! Elapadtak könnyeim.
Olvasd! Erről szólnak verseim.
Nekem, neked is sikerül,
lelkünk, helyére kerül.
Már nem fájnak a sebek
eltűntek a vad hegek
miket ...

Boldog órák jönnek, tudom,
évek óta csak ezeket várom.
Hosszú nem múló mindennapok,
és azok a semmit mondó hónapok.

Boldog órák jönnek, tudom,
remélem többen még lesz részem.
Várva várom azt a pillanatot,
mikor az öröm meg illantott.

Boldog órák jönnek, tudom,
lassan itt van jó holnapom.
S, mint hogy a kis herceg ...