Egy furcsa utat járnak emberek e korban,
Testük elporlad, a saját maguk építette kohókban.
Nem más, a halál rögös útja ez,
Ezen ereszkednek mindannyian a holtak közé.

Rögös és kemény új, minden lépés kínszenvedés,
A vesszőfutás ehhez képest gyerekjáték lehetne.
Nem tudják mi vár rájuk csak, hogy ki jön utánuk.
Látják gyermekeik, ...

A paplan szélébe álmodtam ezt a sort,
Ami messze repít egy jobb kort.
Ez a nap vége, aludhatok végre éjjel,
De párnámból kimászik a hajnal,
És vele a nappal őrült nagy zajjal.

Én álmodtam egy világot de csakis magamnak,
Hol a holnapok jönnek s nem szaladnak.
De a hétköznapoktól a lelkemen egy harapás,
Ebben az életben az élet dala ...

Az éltben irányítanak a rémképek
De ezek csak hamis értékek
Csak alakítson benned egy pozitív énképet
Bár ha mindenki ellened fellépett

A lelked ami örök azt ne add el soha
Nem lepheti el a halálos moha
Ha ezt mégis szánalomból teszed egyszer
Az ördög vigye akár katona a fegyvert.

Az élet már minket annyiszor megvert
Mert csak ...

Mindenkinek van keresztje-
Ki cipeli, vállra vetve,
Ki meg mással cipelteti:
Az előjog megilleti-
A legvégén persze:
Mindenkinek lesz keresztje:
Mert előjog nincsen arra,
Hogy kit illet meg a hantja.

Minden egyes sarok emlékeket őriz
abejárattól a legvégsőbb pontokig.
Ebben a sarokban volt a kedvenc tévém,
amelyet az ágyamból néztemén.

Amott, az ablak előtt meg volt a kicsi konyha
az akkor korszerű hűtőmmel a sarokban.
Időközben életem teljesen megváltozott.
Az itt töltött sok évem múltamba távozott.

Utólag összegezve: ...

Mind megfoghatjuk a sors fonalát,
mind kiihatjuk magunk poharát.
Mind vezethetjük az orrunk vérszag után,
hogy egy hulla felett állhassunk kukán.
Mind elhihetjük a sors utat épít,
és mind megérthetjük, az útra gátat állít.
Mind kikerüljük a sors barikádját,
de vannak kik a fonal végét maguk felé rántják.
Végülis mindegy merre ...