Amikor semmim nem volt...

A legboldogabb akkor voltam,
nem tudtak már elvenni tőlem,
semmit, naivan úgy gondoltam...
Mégis mindig akadt ki elhalássza előlem.

Amikor semmim nem volt...

És eltűntek az érdek barátságok,
mint ék kövek lassan csiszolódtak,
eltűntek velük az álnok hazugságok,
szavaik már csak lelkemben ...

A diadal fundamentuma...


A tehetséges ember mindent
elérhet, ha a talentuma
mellett rendelkezik a siker
érdekében szenvedéllyel is, summa

...

Rossz bolondnak lenni...




Tágra nyitott szemmel, csodálkozó elmével,

egyúttal elborzadva szemlélem egyesek

ésszerűtlen, inkább már eszelős – esztelen

viselkedését, amelyet egyenes lelkem


nagy nehézségek árán emészt meg. Magamba

mélyedvén azért megszánom az ilyen ...

A fényhozó

~ A százéves háború idején,
Domrémy kicsiny falujában,
a sötét 1400-as évek elején,
egy kicsiny ház kapujában.

Hol parasztlányként meglátta,
ezt a rideg, kegyetlen világot,
ki életében a fény útját járta,
szerte szórva a reményvirágot.

Sűrűn szitáló hóesésben érkezett,
farkasordító hideg ...

Hősiesség

Az igazi hős az ki feláldozza életét,
hogy azzal megmenthesse másokét,
még annak tudatában is, hogy tettét,
talán nem fedik fel soha, hogy elismerjék.

És fáradt meggyötört testét,
egy jelöletlen sírba temették,
mások még azt sem tudják, hogy valaha élt,
pedig a saját életét áldozta másokért. ...

Hideg sínek között...

Hideg sínek közt egyedül fekszem,
a szürke éj lassan reám telepszik,
értelmet nyer minden eddigi tettem,
súlya lassan fáradt vállamra fekszik.

A holnapból ma, a mából tegnap,
a tegnap lassan régmúlttá válik,
hirtelen egy kínzó érzés megcsap,
egy fél emberöltő semmivé válik.

Harminc év nyomtalan ...