Emeld fel a követ és megtalálsz,
hasítsd szét a fát én ott leszek,
mindaz amit saját lelkedben látsz,
én mást nem adhatok neked.

Feszülten hiába keresed boldogságod,
otthonod nem fából és köböl épült házakban találod,
hiába kergeted egy éjszakai álmod,
ahol békére lelsz, ott a te családod.

Budapest. 2006.02.13.

Élt egyszer egy ember...

Kinek lelke háborgott, mint a viharos tenger,
kit semmi sem érdekel, kinek semmi sem kell,
így élni már nem bír, ám halni nem mer,
ő volt az az ember, ki szólni soha nem mer.

Ki lelkébe zárja örökre bánatát,
és nem ossza meg másokkal gondolatát,
soha nem mondja el őszinte szavát,
szépen lassan megutálja ...

Mikor belenézel a másik csillogó szemébe,
nem is veszed, dehogy veszed észre.
Azt hiszed, hogy vidám vagy épp mosolyog,
attól gondolatai tiszták és szabadok.

Azt hiszed attól, hogy csillog a szeme,
semmi rossz csak jó történik vele.
Te is szeretnél vidám és boldog lenni még,
elfog egy bűnös érzés; ez az irigység.

De ...

Amikor semmim nem volt...

A legboldogabb akkor voltam,
nem tudtak már elvenni tőlem,
semmit, naivan úgy gondoltam...
Mégis mindig akadt ki elhalássza előlem.

Amikor semmim nem volt...

És eltűntek az érdek barátságok,
mint ék kövek lassan csiszolódtak,
eltűntek velük az álnok hazugságok,
szavaik már csak lelkemben ...

A diadal fundamentuma...


A tehetséges ember mindent
elérhet, ha a talentuma
mellett rendelkezik a siker
érdekében szenvedéllyel is, summa

...

Rossz bolondnak lenni...




Tágra nyitott szemmel, csodálkozó elmével,

egyúttal elborzadva szemlélem egyesek

ésszerűtlen, inkább már eszelős – esztelen

viselkedését, amelyet egyenes lelkem


nagy nehézségek árán emészt meg. Magamba

mélyedvén azért megszánom az ilyen ...