Oszt emlegetnek e rojtos hazaiak,
kik testemtelen napban égnek,
kik állanak a szürke vijjogásban?
Én meg itt nyavajgó setétben élek...!
Merre vagytok ti édeni csibészek?
Már nevetve kezdek beleremegni!
Valahol nékem szövődik fecskefészek,
kívánnák pálcás húsában hemperegni.
Zörgő husángok, azok merészkednek,
most minden torz kalapács ...

Pillanatból lesznek
percek,
percekből a mindenségek.
Észrevétlen elsuhantak:
napsütéstől
fénylő napok,
éjjelente
rőzselángból
a szikrázó
csillagok.
Volt
mennydörgés
csúf viharral,
bomba-szántotta határ.
Szemetesbe dobok mindent!
Emlékcsipet sem kell már!
Enyém lesz mind,
ami most van,
ami még nincs, ...

Fáradt lelkem elhagyott,
tán nem is én ültem
a széken,
valaha nagyon régen.
Csókkal akart
kedveskedni az élet.
Mért nem értette soha:
ordíthatnék kedvem volt
mert,
valahol a sötétben
elvesztettem,
nem kerestem
mindazt, ami úgy éltetett:
hitemet az emberekben
barátságban,
szerelemben,
szeretetben.
Lépni, menni, ...

Annyi minden megy

veszendőbe, mert

nem kérdezünk rá.

A bölcsességre

...

Ha szállni tudnék,
akkor sem repülnék,
félek a mélységtől,
félek a magastól.
Az óriáskeréken
kis híján eltörtem
testvérem kezét,
szempilláim feszítővassal sem
szedhetted volna szét,
de,
ha lélekben emelkedek
a magasba,
alattam látom a falumat,
olyan amilyen,
de
nekem szép,
mert
az enyém.
Aztán ...

Rajtad múlik,
mi az,
amit kutatsz másokban,
akkor esélyt kapsz
megtalálni azt
önmagadban.
Mit szeretnél?
Sötétség helyett Fényt?
Felcserélnéd a:
Csúnyaságot?
A Szépségért?
Ne rohangálj össze-vissza!
Mindenkiben ebből is van,
abból is van.
Rajtad múlik,
mi az,
amit látni szeretnél másokban!
Nyisd ki jól a ...