Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Élet versek

172 
Amikor a magány-ecset
szürkére festi
a múltból
felém integető
rózsaszín,
lila,
fehér,
vérvörös
emlékeim,
fogcsikorgatva kalimpálok,
kézzel- lábbal
hadonászva,
kiabálok:
hazug vagy és gonosz,
azt hiszed, nem tudom
mazochista természettel
áldott meg az ég,
hagyj engem
békén.
Olvasták: 480
Részletek
Az Ön versének a helye...
163 
Ki mondja meg nekem:
mért szép az élet?
Mért jönnek fekete felhők
morogva,
hömpölyögve,
amikor nem kellene?
Mért borít be
a plafon sara
a szobámról,
ha házamban
menedéket keresek?
A remények fehérsége
hol szürke,
hol fekete.
Honnan az erő
fel- felállni,
mikor sárgaföldig döngölnek?
Ki mondja meg ...
Olvasták: 409
Részletek

Túl rövid az élet

ahhoz, hogy sokat

foglalkozzam rozoga

külsőmmel, bár félek



az öregedéstől,

én elégedett

vagyok saját testemmel,

az önemésztésből



nem kérek. Rettegni

nem fogok: ...
Olvasták: 235
Részletek
217 
Arany, pompa, csillogás
nem kell nekem.
Adjátok meg
ami jár!
Álmaimba köptetek!
Nincs se utazás,
se színház,
se körém gyűjtött csöppségek rohanása
tengerparti homokvárban.
Mellemre ült
a félelem:
magamért is
másokért is,
szeretteim: főleg
értetek.
Olvasták: 463
Részletek
164 
Keletről:
a Nap kukucskál
Nyugatról:
az eső ömlik,
kettő között,
dideregve ázok, fázok,
Délről:
nem jön meleg
Északról:
a jégkorszak meg
rám-köszöntött.
Olvasták: 507
Részletek
161 
Állj meg Idő!
Hova sietsz?
Még egy kicsit
hagyd velem a ragyogást.
Nem hallja meg
kérésemet!
Nem akarja!
Nem létezik:
nincsen Idő.
Nyugovóra készülődő hűtlenséggel
itt van már a
nincsen Idő:
csilingelve,
rejtelmesen,
kegyetlenül,
nem kímélve
hideg szelet
hirdeti.
Piros-sárga leple alá,
te látod azt ...
Olvasták: 459
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére