Gondtalan ifjúságom töredékét,
a tavaszi hóolvadás birtoklása
egy kis időre magával ragadta.
Ingoványos hideg ágak zömében,
kapkodtam életemért .
Nyálkás fűszálak közt hadonászva
karmoltam a folyó hullámaiban.
Mélyen véstem magam bele.
Magába szívott a hullámok sodrása,
Rabul ejtett a folyó bukdácsoló árja.
Nem akartam ...

A csodálatosan melengető görög nap alatt
a gyönyörű tájképi egyedi hangulat
teszi széppé a jelenben létező mítoszos múltat.
Szelíd öblök ölelnek körül szép ásatásokat.
Zord hegyekről a mediterrán tájba
sűrű növényzet mutat szépen átvezető utat.
A komor hegyeken öreg kolostorok.
Ezeken át az erős hit az élő, szépséges múltból ...

Bármi is bánt, bármi is gyötör,
Az élet rossz, s túl mély a gödör.
De kimászhatsz, s még kiláthatsz,
Csak magaddal törődj ahelyett,
Hogy másokat hibáztatsz.
Bármit is mondanak, ne törődj vele,
Mert szívedbe, lelkedbe nem látnak bele.
Nem tudják mire vagy képes,
Csak te magad érzed,
Hogy forr a véred!
Kelj fel és járj ...

Nincsen öröklét, óh, hogy telnek a percek,

édes Istenem, hogyan múlik el egy nap,

mint az élet, ha én nem törődöm vele,

oly gyorsan, és ha igen, oly lassan. Kezdetben nagy

figyelmet nem fordítottam a szabadság
...

A múltba nem visszatekintek,

hanem a mélyére pillantok,

akárcsak a tóba, egyszer ez

bukkan a felszínre, míg máskor


az, néha meg semmi... Utólag

jövök csak rá, hogy a csoda az

elmúló ...

Istennek hála, felfogásom,

észjárásom gyors, s mozgásom

nemkülönben, munkában, sportban

különleges adottságommal


bőségesen élhettem, de túl

gyors a beszédem, megestek ...