Az az érzésem, ami nekem fontos,
azt én tudom, műszerek és telefon
nélkül is, sőt mi több, a kritikusok
bírálatára sincs szükségem, merthogy,

ha valaki kritizál engem, azzal
semmit sem mond el rólam - irritálni
azért tud! -, inkább csupán azt árulja
el magáról, hogy szeret kritizálni...

Miközben a kávémat a vonaton kortyolgatom
a változatos tájat a szemeimmel ,,iszom\'.
Itt egy fasor ,,vágja ízekre\' a szinte kizöldült táját,
amott egy távolabb legelő tehenekből látok párat.

Az idő csodálatos, a táj véges végig gyönyörű.
A természet mindig újabb szépségekkel ,,rukkol elő\'.
Szinte nincsen toll, ami e sok szépséget ...

Ákos unokám hat éves, míg Bence
tizenhárom. Rettenetesen aggaszt
engem, hogy holnap mi lesz, mennyire kell
aggódnom a jövőjükért, de arra

kevésbé gondolok, vagy megfeledkezem,
hogy ők már most is valakik. Elnézem,
mily komolyak, mikor játszanak. Hiszem,
ekkor tanulják, mi is az az élet...

A virág, akkor legszebb, mikor már halott-
Teste nyitva, vágya vezeti az úton, mit istentől kapott-
Tudja, nincs már remény, hiába keresett, hiába kutatott-
A halál az egyetlen, mit az élettől kaphatott!

Elfogadja, vagy talán keresi még a reményt?
Hiszi, ha még szebb lesz, tán kaphat még egy esélyt?
Nyitja szirmait, bár tudja késő ...

A festő ecsettel ábrázol, a költő szavakkal.
A vásznon kép lesz, a szavakból leírandó szóképek.
Alkotások születnek ecsettel és mondatokkal.
Alkotnak mindketten szépre fogékony szíveknek.

A Természetet mutatják be Ők együtt, az örök modellt,
a teremtő, az éltető, szeretni való dolgot.
Ember, ki e sorokat olvasod, képet nézed, ne ...

Talán akkor lesz olyan ez a világ,
Mikor mindenki elmond egy imát,
Nem csak azokért, akiket szeret,
Mert a béke csak ebből ered.

Hont adni a hontalanak,
S látni őt boldogabbak.
Talán, eljő ennek is az ideje,
Mert bennünk lakik az ereje.

Az erő, változtatás erejéé,
Hogy világunkat tegyük széppé.
Elfeledni a sértéseket ...