Egy jó barátom húszéves házasság után
elvált csinos feleségétől. Néhány
napja meglátogatott, s jelezte, talán bután
cselekedett, ámbátor a témát

...

Mostanság, életem alkonyán
többször kopogtattam a pokol
és a mennyország zárt kapuján,
miután nem vagyok sem forró -,

sem hidegfejű, a végletek
embere sem, bebocsátásig
nem jutottam el, a végzetem
szüleim eltávozásáig

csendben figyelt, később már jelzett,
dörömbölt, lelkemben, szívemben.
Csillagzatom, mely ...

Boldog vagyok, merthogy forrásom
kiapadhatatlan, nem
esik így nehezemre
boldogítanom másokat. Hogy sajnálom

a boldogtalanokat, szánva
elesettségüket, de
mi csorogjon, mondd ember,
abból a forrásból, mely maga is száraz?

(Köszönettel tartozom B. F. -nek)

A nagy bölcsek, gondolkodók tanait

lehet egyedül olvasni, ellenben

a vicc úgy jó, ha azt más is hallja, így

az egyedüllét inkább csak elvétve



jó, kérem, de állandóan borzasztó!

Hogyha bármiben megleljük a humort,

még a nagy - nagy szegénységben is, az jó,

mert akkor túl lehet élni a ...

Óh, embertársaim, mily fenséges
is a természetesség! Elvétve
sem találkoztam még oly valóban
\'nagy\' emberrel, aki nem lett volna

természetes és mesterkéletlen.
Kényeskedés, szenvelgés ellenben
olyan ember eszköze, tárháza,
aki kicsit sem bízik magában...

Nem tudom, ki hogy van vele,
de aki vonzónak talál
engem (ami jólesik), nos, én azt az embert
nem tartom semmiképp halál
ellenszenvesnek és persze
érdektelennek sem, ilyen egy emberbarát!