Mostanság talán többet vizsgálom

keskeny orcámon a kis szarkalábakat,

megváltozott külsőm aggódásom

első szörnyű jele, itt kacarászásnak



valóban nincs helye: egyszer én is

megöregszem. Tudatosult bennem, akkor

kezdtem el igazán öregedni,

mikor e tény először eszembe jutott ...

Szelíd habokkal köszön el Tőlem a tó.
Szolid fénycsókja bájos, andalító.
Búcsúzom, de egy általában nem örökre.
Szeretettel gondolok e szép vidékre.

Láttad-e már haldokolni a rózsát?
Elmúlása álmos-gyönyörűszép:
kigyúlnak mind az alkonykerítések,
és szín és illat kéri a mesét.

A nincs megy át az eltűnődő Nincsbe,
s a darázscsend rezgő pilláin át
szétnéz, nevet, majd felzokog a tündér,
s növő árnyakból épül új világ,

s lázít, s nyugtat békétlen furcsa béke,
majd ...

Irány a benzinkút, ma olcsóbb

az üzemanyag! Feltankolom

az autómat, aztán fogom

a tárcámat és legombolom



a dohányt. Megéhezek, irány

az önkiszolgáló. A tálcám

telerakom kajával, s vidám

arcot vágva habzsolok, aztán



eltakarítok magam után,

merthogy a szokás hatalmába

kerít. ...

Szívatom a port innen-onnan.
Ám a lélek porszívója hol van?
Sok emberé \"szennyeződik\" a világunkban!
Sok \"porszívó\" tenne csak rendet e \"porban\"!

Madarak íve, amit röptük rajzol,
s hoz vissza olykor elmúlt pillanatból,
vagy víz gömböcske, mit volt öröm, bánat
fényesít, de már csupán önmagának..

Eltűnődöm: a sok-sok apró részlet
mint fedi el a szemnek az Egészet
kis életekből.. és létezik-e Élet,
s mond-e róla maradandó meséket
Idő, amely nem lesz önmaga foglya,
s a ...