Nagyon sok ember inkább áldoz

a szórakozására, mint a

művelődésére, ám bárhogy

nézem, olvasás és színházba



járás nélkül az élet sivár,

mint a sivatagi utazás...

Ide-oda röppen a labda.
Az egyik ember eldobja,
a másik meg...? Megfogja
hanyatt esve a habokba!

Ez bizony nem komoly eset-
A labda vízbe nem esett.
Oda csak az ember esett!
A strandon történt e történet!

Tanú rá maga a Balaton,
s a sok ember kinn a parton.
Alkony fénylik a habokon.
Lassan jön az esti nyugalom.

Reggeli pasztell kékjével simul a tájba a Balaton.
Egy hullám sincs rajtra. Álmosan tűnik el ezen a szép tájon.
Néha-néha egy-egy madárhang töri meg csak a csendet.
Az egész reggeli vidék szépségével szemet-lelket fürdet.

Fénytündér táncol végig a tájon
és ezzel űzi el az éjszakát.
Fényruhája terül szét minden ágon
világít be minden házat és fát.

Majd leszalad a Balatonra.
Vidáman fürdik benne egy kicsit.
Csipkéjét teríti a habokra.
Ledér táncával mindent beterít.

Végül lassan-lassan reggel lesz.
Az éjszaka már eltávozott.
Egy új nap már ...

Útra kelve buszra szálltunk,
s a lottóról társalogtunk.
Megvannak a számok végre,
most már csak nyerni kéne!

De papír ninccs és toll sincs kézben.
Gyors mozgás indult a közönségben.
Ki papírt, más meg tollat adott.
Segíteni akarás szárnyra kapott!

A számokat lejegyezve
az úti célhoz megérkezve
a lottózóba siettem
s a számokat ...

Szemeit az Álomtündér csókja zárja le,
álmait szépséges fonalaival szövi be.
Testét Ő átadja a nyugodt pihenésnek,
lelkét az üdítő álom szépségeinek.

S Ő délután majd frissel felébredve
kezd az új napszak sok cselekedetébe
és ha az este egyszer végül elérkezik,
az édes álom révébe Ő megérkezik.