Az ég alján, mint kinyomott tejszínhab a felhő,
Göcsörtös, de ahogy úszik, nagyon előkelő!
Ezt látom én a megkezdődő pirkadatban,
Álmos szemem is kipattant e pillanatban...

Gyönyörű szép szín kavalkád világlott föl,
Csak néztem, kijöttem az ébredésemből...
Remélem az új napom is szép színes lesz,
Lelkem is bokrokkal együtt virágos ...

Másoknak pénz és hatalom kezesek,
Ezek nélkül e földön mit keresek?
Olyan vagyok, mint gát, mit áttör a folyó
Rohama, mert nem volt elég ellenálló.

Én, velem szemben, az élet szeszélyes
És pénz meg hatalom nélkül veszélyes.
Mint nagy, bősz hullámroham, sodródom,
Így nem maradok semmi, csak porom.

Sem a társadalomban, sem a ...

Elmerülök rideg élet-óceánba.
Nézem, könnyben úszok én a valóságba…
Érzem, hogy pánikban a lelkem-testem,
De lehet, hogy késő… immár elvesztem?

Kiúsznék én partra, de mind visszalöknek,
Látják, hogy nem jövők, ők szedelőzködnek,
Mennek is legott, tán’ mert van nekik hova.
Én is mennék, de úgy kellene egy csoda.

Futok én a sors ...

A gondolatok jönnek-mennek,
a beszélgetés dísze az estének.
Az égen ragyognak a csillagok,
cserélődnek a gondolatok.

Rég nem látott ismerősök összejönnek.
Az emlékek csak jönnek, egyre jönnek.
Az események felélednek, sorolódnak,
emlékei a korábban múltaknak.

S amikor ezután elbúcsúznak
szívükben, lelkükben gazdagodnak.
Nagy a ...

A villámlást, Basó féle stílusú Tankában örökítette a meg a szerzőpáros.

Villám szabdalja,
Földig lógó felhőket.
Szinte világít.
Vészjóslón fúj dühös szél,
Romboló vihar eszmél.
*
Már, tornyosulnak
A vastag esőfelhők.
Villámlik, dörög.
Sűrű felhők vonulnak,
Villám szárnyak villognak.
*
Vészterhes ...

A Fonyód felől felkelő Nap
fénycsókot ad az egész tájnak.
A Balatonnak is adna,
ha az még nem aludna.

Ámde az még javában alszik
és álmában picikét hullámzik.
De amint látom, most ébredezik
és a napfényben elterpeszkedik.

Lassan a parti is benépesedik.
Az egész környék ébredezik.
A Balaton most már hullámzik.
A Nap fényében ...