Lét-emlékek…

Megfejtettem, a létem maga a gordiuszi csomó,
Bele van még kötve, sok minden, ami nem oda való…

Szólt az ember, amikor nem is kellett,
Írt levelet is, amikor nem kellett…
Sok év alatt, így-úgy lett… emlegetett.

Emlékszem én azért szép pillanatokra,
Bár, tengerparton sincs mindig halvacsora…
Fogynak, bizony a napok... az ...

Európai stílusú haikuban…

Halottak napja.
Meghalt a biztos remény.
Temető. Mécses.
*
Míg sírhant nedves,
Gyászidő is szükséges.
A gyász is véges…
*
Még sírhant nedves.
Szárad! Gyászidő letelt…
Sír gyorsan szárad.
*
Sírhant nem nedves.
Száradt! Gyászidő elmúlt…
Élet megy tovább.
*
Száraz ...

Szürke komor felhők takarják szilárdan az eget.
Gyenge szellő próbálja kergetni a fellegeket,
de nem tudja eltolni az összetömörödött felhőket.
Így csak a levegőt hűtve játszadozik idelent.

A halottaink… ismeretlen ismerős? Versben és haikuban…

Vajon élek, mint ki, mindent feladott már?
Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár?
Úgy élek én, mint ki, őt nagy szívvel várja?
Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka!

De nála van és ő borítja életre fekete leplet,
Van, ki addig sem találta életében ha, fényt keresett.

Az életben ...

Hétköznapi pszichológia…

Az élet ködében a szemafort sem látni,
Az életvonat zakatol, a köd színorgia.
Állomás vagy ütköző? Ezt ki kell várni!
És
Sínpár is lehet törött, mert már ócska…

Elveszett sorsban a múlt! Kár felfújni…

Vecsés, 2017. június 5. – Kustra Ferenc

Avagy, a múlás impressziói víziók? Versben és apevákban…

Az elmúlás, ördögtől való cselekedet?
Vízióm, majd megyek… itt hagylak benneteket…
Már
Sátán
Kerülget,
Megfelelő
Pillanatra vár.
*
A nyugdíjas már elfogyóban és le van írva!
Lehet, hogy életében, végig, magát csak „nyírta”.,.
Ha
Sorsod
Mostoha,
A halál ...