Mi fáj? Minden. Fák elheverő árnya
a gyermekkorban. Tulipán virága,
még bimbósan, s mikor már kelyhét adja
a napnak: vérző színét ragyogtassa!

A múlt. Gyönyörű képzelet, mely enyhet
nem adhat ma. Szél lengette szerelmek
fehérakácos, boldog gyöngysor-lángja,
ha díszét fűzte égi kék nyakára..

..s nyárban is hangok hószikrái ...

A buszon ültem, s mellettem egy ember,
nyugtalan öreg, ült, felültetett.
Megszólított néninek hangoskodta,
amit a Fent lentre, szájába tett.
Gazdagnak nem látszott, mivel ruhája
kopott volt. Elnyűtt cipőn sárga sár
szikkadt. Úgy véltem, hogy szegényen élhet,
gondjára gondoskodást nem talál.
(Néha, persze, akad ritka kivétel.
- Rosszabbul élünk! ...

Fiume, tenger, perdülő napernyők,
bajszos urak, csíkos fürdőruhák,
üvegszekrényben giccses porcelánok,
búza, verejték, kéz villant kaszát,
kinyíló erszény, kis polgári vágyak,
szobormellényes szép palotasor,
pipiskedő nők, korzón kurtizálók,
hamis aranykor békéje honol,
(s van mit csodálni Álmodban, Te Század,
sok minden épül, ...

Vakáció.. az nagyon jó dolog!
A cseresznye pirosat álmodott
róla, még érő sárgászölden, és
elindult benne édes íz, mesés.

Vakáció.. az egy remek dolog!
Rigó róla szikrás fütty-dalba fog,
s előtted lassan nyitja ki az ég
ábrándosan felkéklő nagy szemét.

Vakáció.. hiszem, mint hajdanán:
könyvek mögé elrejtett tudomány ...

A patakparti légben
fény szőtt arany szitát.
Résein át-átröppent
kérdő kíváncsiság:

- A felhők merre mennek?
Mit álmodhat a hegy?
Kék bölcső miért ringat
égarcú gyermeket?

Rovarok selyemszárnya
villant át a szitán,
s elégett futó víznek
lengő pillanatán.

Később a csend szitáján
csillant ezüstke hang,
s ...

A tavasz kezdete ébredő mélyben,
földben rejtőző magok erdejében,
csírákban, melyekből szerelmes ének
udvarol majd kéklángú messzeségnek.

Tavasz kezdet: mit ráképzelsz fehérre,
ha már indul a hó menekülése,
és nagy tükrét a táj kezébe fogja,
a hívott csillagokat sokszorozza.

Tavasz kezdet dobbanó pillanatban:
hang-bimbókban, még ...