(Septolet)
Anyák napján emlékezek,
Múltba kicsit visszamegyek.

Felgyúl a fény,
Szinte élőlény!
Öntörvény,
Szeretet-nyelvén…
Tény.
*

(Senrjú)
Több évtizede
Már elmentél, vársz-e vajh’
Majd találkozunk?
*
(3 soros-zárttükrös)
Régen öleltelek…
Még most is szeretlek…
Régen öleltelek...
*

Emléked ...

(3 soros-zártükrös)
Szélvihar, öt ujjal tépdesi az erdőt,
Döntené a sziklát… de nem éri át őt...
Szélvihar, öt ujjal tépdesi az erdőt.

Hűsége töretlen, minden évben visszatér,
Elmeséli nagy hangon, téli nyugvás mit ér…
Hűsége töretlen, minden évben visszatér.

Most, hogy megjött, vasaltsarkú, döngő léptekkel,
Egyből ...

Szétterül a tavasz…

A belázasodott
Fák, ismét szirmokat adnak!
Újulás izgalma…
Szelíd angyalok szőnek át,
Pihe-puha földi imát.
*
Tengernyi a vágyam,
Hogy mezőn, fűtenger legyen.
Zölden már sarjadó!
Szárnyak érintik kék eget,
Összekulcsolják két kezed.
*
Fülledt, tavaszi éj
Nincs, de tavaszillat lenghet.
Mélyet ...

Emberi faj ilyen,
Nem él békés szeretetben…
Mesés áskálódás.
Hihetetlen hangsúlyokkal,
Földöntúli buzgalommal.
*

Ember olyan önző,
Másikra irigykedni, jó…
Szeretet, békesség?
Mindenki más mocskát nézi,
Közben kertjét gereblyézi.
*

Juj, de jól művelik,
Történelemhamisítást…
Világ, nyakig sáros.
Ez a világ ...

(3 soros-zárttükrős)
A természet pirkadata kibotorkál a tél fogságából,
Elfoglalja helyét a szokásos rend szerint, megszokásból…
A természet pirkadata kibotorkál a tél fogságából.

Zöldül a határ,
Erdő, mező, s a liget.
Tél megy, jő tavasz.

(Bokorrímes)
A pirkadat zsákban hozta a rügyeket,
És bűvészi tehetséggel, szétosztotta ...

Már itt a tavasz…

Csepergő eső,
Fűszál tátott szájjal vár…
Szárazság helyett!
Sárgul a szeder levele,
Belapultál a szívembe.
*

Dús, zöld legelő
Eteti rőtvadakat.
Párzás időszak.
Éveken át arra vártál,
Ide nekem bele bújjál.
*

Sikerült az attrakció,
Nincsen ebben szenzáció.
Ég, már fagymentes,
Kis ...