Az erdő friss illata kísért...
Nem! Nem kezdhetek el így egy gyönyörű mesét...
Talán az ordítás, a dögszag jobb lenne...
Talán.. de az meg mindig csak elveszne.

Szóval, az erdő...
Hmm a friss, harmatos, hajnali erdő.
De valami, talán csak éppen én nem illek ide,
hisz rajtam kívül, itt minden tiszta, friss, zsenge és üde.

Én meg ...

Egy érzés talán fájdalom,
Mi lelkem gyakran járja át,
A búskomorság, szánalom
A szívem lassan szúrja át.

A múlt vidám perc, itt a bánat
A most nem számít már,
Az élet képe jéggé szárad
Kísért a halál.

Te várod még a langy tavaszt,
Bár érzed többé nem jön el.
Sebet hideg szél fakaszt,
Meleg többé nem ...

Telnek napjaim, melyek számomra oly sivár fehér lapok egy óriási könyvben.
Szép, hófehér lapok, melyek másoknak gyönyörű, de énnekem üres.
Üres, míg mással meg nem oszthatom e lelket mely enyém, csak is enyém.
Meg nem alkuvó lélek az enyém, mely szeretne szeretni.
Büszke lélek, túlon túl büszke meg nem alkuvó lélek.
Önfejű, de nagyon szeretni ...

Nem érzek mást már, csak annyit, hogy vége mindennek.
Teljesen elborult elmém, nem hiszek már semminek.
Érzem, hogy rám vár a fuldokló végtelen;
Életem az élettől teljesen védtelen.
Fogalmam nincs hogy mit értek, s mit nem.
Gyászba borult szívem, s nem hittem…
Hogy az amit tettem csak bűn volt semmi más,
De felfogtam, hogy még csak ez az ...

Kósza szél, ne játssz velem,
Most gyötör a kétség,
Félek, az álarc lehull,
Lehull, s a világ megsemmisül.
Álarc mely eltakarta
Tüzes vasaid,
Melyek szerelmeid
Tüzeit hevítik,
Félek, az álarc lehull,
Lehull, s a világ megsemmisül,
Majd elmúlik a fájdalom,
S, helyén a magány démona táncot lejt,
Kósza szél, akkor már ...

Gyermekkor árny-szellemei
engem dédelgettek,
szeretgettek,
barátaim ők lettek,
anyám szépséges
szeretetlenségében
-virágzó tűzliliom-
apám a csöndes
mindent-tűrő
-nefelejts-

Nálam gyermekkoromban
lámpással járt a
szeretet…

Magányos hideg éjszakákon
ha fölgyulladt az ...