Amikor először láttalak,
csak a különlegességet éreztem benned.
Az ember teret akkor enged egy másik embernek,
ha megbízik benne.
Ha érzi hogy életében van a helye,
és nem számít idő, nem számit tér,
mert ami van abban úgy is ott él,
és bármi lesz, bármerre viszi a sorsa,
mindig lesz benned otthona.
Ha minden összeomlik,
egy gondolattal hozzád haza tud térni.
És te is tudod, hogy érte muszáj élni.