Gyengén jöttem erre a Földre.
Az Édesanyám fogott ölbe.
Védtelen és nincstelen voltam,
Ártatlan, még semmit sem tudtam.

Édesanyám szava volt minden,
Ajkán csüngtem ámulva, hitben.
S mesélt mindenről, amit látott,
Tanított, óvott s bátorított.

Sok huncutságot adtam érte,
De próbáltam a jót, ahogy kérte.
Édesanya egyszer így mondta;
- Tanulj fiam,
azt nem veszik el soha!

Évek teltek, mégsem felejtem,
Szavai csengnek még fülemben.
Igaza volt, mikor ezt mondta,
A tudást nem veszik el, soha!