Szomorú vagyok, tudod, szánom borongós helyzeted.
Ó, de melletted tölteném sivár, vágyakozó perceimet.
Megcsókolnálak lágyan, magamhoz vonnálak gyengén.
Ha nem esnék nehezedre gondolatodban is légy enyém.

Küldök Néked egy színes világot, vidítsam kedved,
Zene dallama, és az öröm töltse el piciny szívedet.
Csókjaimmal olykor-olykor ...

Felejthetetlen idők - gyermekévek,
Merre vagytok, tőlem hová tüntetek.
Ti maradandó élmény dús víg percek,
El nem ködösíthető szép emlékek.

Tova repültetek már, tudom sajnos,
Utolérni benneteket már bajos.
Ó, jöjjetek vissza, halljátok szavam,
Hogy véletek vigasztalhassam magam.

Keblemre ölelnélek benneteket,
Rabul ejteném ...

Testvér, csak lábujjhegyen jer velem,
csak nagyon halkan, nagyon csendesen.
Amerre járunk,
ne rezzenjen egy kis levél se meg,
ma lelkem olyan mint a tó:
legkisebb rezzenéstől megremeg.
Gyere a templomunkba:
a bükkerdő ma vár,
a Csend harmóniája
ott megint a lelkünkbe talál.
Gyere velem...
csak szótlanul, csak csendesen,
csak ...

Fut a mókus ide-oda,
végül felfut egy nagy fára.
Onnan tekint le a világra.
Farka libben ide-oda.

Neki könnyű! Van hová mennie.
Fel a dús lombok zárt sűrűjébe!
Én a gondok elől hová menjek?
Menedéket előlük én hol lelhetek?

Ahol születik a rágalom,
ott lelket rág a lelki lom.

Ahol a lélekben nem terem semmi,
oda kár szeretetet vinni.

Ahol a sötétség a léleknek a színe,
ott nincs semmi, mi fényt vinne e sötétbe.

De ahol a léleknek világít a fénye,
ott a szeretet fürdik e kedves fényben.

Ahol szívből jön az önzetlen, éltető szeretet,
ott ...

Fut mókus ide-oda,
végül felfut egy nagy fára.
Onnan tekint le a világra.
Farka libben ide-oda.

Neki könnyű! Van hová mennie!
Fel a lombok zárt sűrűjébe.
Én a gondok elől hová menjek?
Menedéket előlük vajon hol lelek?