Tükörbe nézek és félek, félek a múltól és félek a jövőtől.
Félek minden perctől, de főleg attól, hogy a következő pillanatban már nem az enyém leszel.
És félek, hogy a közös múltunk szép percei füstbe mennek, ha nem szeretsz már.

Könnyen megkaptalak, mégis sírtam érted. Könnyen felednélek, ha meghalnék érted.
De most a könnyem hullik, mert szeretlek és élek.
És attól félek így marad ez míg, élet az élet!

Ha én már nem leszek Veled,
Ki fogja szeretni a szíved?
Kire fog ránézni gyönyörű szemed?
Ki fogja ölelni a forró tested?

Ha én már nem leszek Veled,
Ki fogja füledbe súgni, hogy szeret?
Ki fog csókot adni, s gyöngéd ölelést?
Ki hallgatja Tőled az édes nevetést?

Ha én már nem leszek Veled,
Ki fogja meg két remegő ...

Érzed-e a csendet,
amely nyugtat lelket,
felüdíti a tested,
feltölt nyugalommal,
minden széppel, jóval?
Szép ünnephez közeledve
érzed-e a csendet,
amely nyugtat minket?
A jóság hatalma,
a szépség varázsa
miért nem hat mára?

Halász István
Pestszentlőőőrinc, 2006. december 22.

Jézus, a tiszta lelkű lett a gonosz áldozata.
A nép, a becsapott, Barabást kiszabadíttatta.
Vajon mikor érkezik el az a szép, boldog világ, amikor a jó a rossznak végképp nyakára hág?

Mikor lesz boldog a tiszta, becsületes világ?
Legfontosabb kérdésem: ma nem ilyen a világ?
Csak rajtunk múlik, hogy lelkünkben úrrá a gonosz, vagy a jó lesz,
hogy ...

Útkeresés

Néha, mikor a fájdalom
vált bérletet a válladon,
mély sebet szánt, - érezheted,
melytől eláll lélegzeted;
bú öleli sebzett lelked.

Ahhoz nincs szó, nincs képzelet,
bántó vád, ahogy eltemet;
könnyed nyeled, zavartan állsz,
mit mondhatnál, szót nem találsz,
beborítja szíved a gyász.

Később: ha a sós ...