Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Aggódás versek

162 
Csak te vagy ki tudja,
ám soha el nem mondja,
senkinek sem azokat a dolgokat,
szenvedtél miattuk már túl sokat.

Elhiteted magaddal, hogy meg sem történtek,
azok a dolgok melyek lelkedben égnek.
Szótlanul benned azonban tovább élnek,
lelkedből lassan minden jót kitépnek.

Attól, hogy nem tud róla senki más,
és nem hangzik el soha ...
Olvasták: 487
Részletek
Az Ön versének a helye...
162 
A tudomány hatalmát a kezünkbe adta nekünk,
mellyel ártatlan életek felett szabadon dönthetünk.
Önnön hibáink miatt oltjuk ki életét,
ám bíróság előtt mégsem felelünk ezért.

Tetteinkkel csak lelkünknek számolunk el,
mely bűntudattal gyötört kérdésekkel felel.
Mi van akkor ha az a gyermek,
egy napon millió életet ...
Olvasták: 521
Részletek
148 
Tudod én láttam a világot a benne tomboló bűnt,
és a megváltás nekem nagyon távolinak tűnt.
Az emberek már szinte menthetetlenül önző lelke,
önnön egoista jelleme a bajt magának kereste.

Azon kevesek kik mások hibái miatt szenvednek,
segítséget hiába keresnek, idővel mind áldozattá lesznek.
Kiáltásuk suttogásként elenyészik a ...
Olvasták: 441
Részletek
147 
Tiszta lappal

Tudod soha nem voltam vallásos ember,
tán az isten ezért súlyt, ezért ver.
Soha nem mutattam ki érzéseim,
nem tettem fel senkinek kínzó kérdéseim.

Soha nem mondtam el még imát,
csak ott sírtam, hol senki sem lát.
De most nézd! Mégis fohászkodom...
Lelked békéjéért, boldogságodért imádkozom.

Kérem istent ...
Olvasták: 457
Részletek
148 
Nehogy én legyek...

Mint egy gyermek ki lázad és mindig ellenkezik,
ki önfejűségből a józan ész ellen teszik,
s ha kell akár hisztivel zsarol, de célját eléri,
éppen olyan vagy te is, de nekem megéri...

Elnézni ezen hibáid, hiszen annyira tudsz ragaszkodni,
szeretni tisztán őszintén, belém úgy kapaszkodni.
Néha úgy érzem, talán meg ...
Olvasták: 416
Részletek
162 
Az élet súlya

Arcán látszott amikor nevetett,
hogy élni mennyire szeretett.
Telis tele volt szeretettel, szinte szétszakította,
sötétben vakon tapogatózó lelkét elvakította.

Mindig ha csak valaki a fülébe súgta,
szeretlek: Ő elhitte újra és újra.
Nem tudta, hogy a férfiak csak kihasználták őt,
nem akartak mást tőle csak alkalmi ...
Olvasták: 440
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére