 | Tamás István (120 éves, férfi) Minden témában írok verseket |
Tamás István által beküldött versek
Szemed kutat! Enyémben
keresi a reményt.
Érzem szíved gyors dobogását,
látom arcodon fellobbanni
a nyughatatlan fényt!
Hajad leomlik
gyönyörű válladra
Gondolatod fürdeted
megfáradt agyamban.
Várunk csendesen,
akár a szomjazó ...
Olvasták: 96
Az Ön versének a helye...
A halál után veled leszek,
felhők közül rád figyelek.
A Sajó Folyó lesz menhelyem
Sóstengervíz a fekhelyem.
Bennem nyugszik Hold és Nap,
vigyázok rád, ha magad maradsz.
Őrizlek majd, fogom kezed,
hallgatom, hogy dobban szíved.
Ott várok rád, ...
Olvasták: 148
Rongyos felhők hátán, lóbálom a lábam,
alattam zöldruhát ölt magára a völgy.
Angyaltáncot járok a napsugarával,
istenem, de csodálatos fentről a föld..
Föld napja van, csendben ünnepelj,
szívedből adj, tetteidért mindenkor ...
Olvasták: 106
Nem elég csak menni,
haladnod is kell.
Nem elég csak nézni,
mindent látnod kell.
Nem elég csak kapni,
néha adnod is kell,
Nem elég csak sírni,
nevetned is kell.
Nem elég, ha jó vagy,
kell, hogy mindent láss,
Légy fény a sötétben,
legyél ...
Olvasták: 102
Valahol messze fenn, egy hatalmas várban,
élt szerényen Szent Erzsébet Türingiában.
Akár mindenütt, szerte a nagyvilágban,
szegénység volt az úr, de hittek a csodában.
Erzsébet a Szent, imáiban kérlelte istent,
ha irgalmas és kegyes a ...
Olvasták: 205
