Lénárth Mária (73 éves, ) Csak szelíden Csak szelíden, csak szépen... ne remegjen bele a világ, a szív ne szakadjon széjjel. Csak egy pici legyen mindenből benne, és az tán elég is lenne. Csak szelíden, csak szépen... tán nem volt sok amit kértem, és hogy mégis kértem, magam sem értem. Csak szelíden, csak szépen... akartam futni az égen, és hogy fogd közben a kezem... csak ennyit kértem. Csak hogy hozzám érj... ahogy hozzád én érek... olyan szelíden, és szépen. |
Lénárth Mária által beküldött versek
Mit gondolsz rólam?
Hogy a furcsán megülő csendben csak egy zaj vagyok?
Egy zaj...
ami semmit nem jelent, és lassan elülnek majd a morajok?
Mit gondolok rólad?
Azt, hogy nyílik a virág, hogy énekelnek a madarak,
hogy minden ragyog... és te én vagyok.
Nem gondolnád, pedig milyen egyszerű a magyarázat.
Amit te gondolsz, az te vagy... amiben benne laksz,
és ...
Hogy a furcsán megülő csendben csak egy zaj vagyok?
Egy zaj...
ami semmit nem jelent, és lassan elülnek majd a morajok?
Mit gondolok rólad?
Azt, hogy nyílik a virág, hogy énekelnek a madarak,
hogy minden ragyog... és te én vagyok.
Nem gondolnád, pedig milyen egyszerű a magyarázat.
Amit te gondolsz, az te vagy... amiben benne laksz,
és ...
Olvasták: 631
Az Ön versének a helye...
Csellengenek a gondolataim körülötted
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...
Olvasták: 507

