 | Lénárth Mária (73 éves, ) Csak szelíden Csak szelíden, csak szépen... ne remegjen bele a világ, a szív ne szakadjon széjjel. Csak egy pici legyen mindenből benne, és az tán elég is lenne. Csak szelíden, csak szépen... tán nem volt sok amit kértem, és hogy mégis kértem, magam sem értem. Csak szelíden, csak szépen... akartam futni az égen, és hogy fogd közben a kezem... csak ennyit kértem. Csak hogy hozzám érj... ahogy hozzád én érek... olyan szelíden, és szépen. |
Lénárth Mária által beküldött versek
Sirályokkal röpköd a pillanat…
itt vagy a víz felett, elér a gondolat,
és ringat a képzelet szárnyán…
ami nem is a földön jár már,
de visszahúzza a valóság.
A víz felett itt vagy velem, nincs távolság.
itt vagy a víz felett, elér a gondolat,
és ringat a képzelet szárnyán…
ami nem is a földön jár már,
de visszahúzza a valóság.
A víz felett itt vagy velem, nincs távolság.
Olvasták: 48
Az Ön versének a helye...
Fekete fürtjeit átölelik az ősz hajszálak,
mint amikor a gondolatot ölelik a vágyak,
és elringat mindent a képzelet.
Remény öleli így, a gyógyulni vágyó beteget.
mint amikor a gondolatot ölelik a vágyak,
és elringat mindent a képzelet.
Remény öleli így, a gyógyulni vágyó beteget.
Olvasták: 51
El kell mondanom, hogy tudd!
Hogy nem csak olyan mint amikor a világ összevissza fut,
hanem olyan, mint amikor megérkezik.
Mint amikor a lehetetlen is létezik,
mert megalkotja önmagát.
Hintázik a gondolat az érzelem ölén,
és átöleli a világ álma… mely félig ...
Hogy nem csak olyan mint amikor a világ összevissza fut,
hanem olyan, mint amikor megérkezik.
Mint amikor a lehetetlen is létezik,
mert megalkotja önmagát.
Hintázik a gondolat az érzelem ölén,
és átöleli a világ álma… mely félig ...
Olvasták: 57
Úgy érj hozzám...
mint tavaszi szellő a nemrég életre kélt fűnek szálaihoz
melyek között a százszorszép fehér kis szirmot bont,
és a kutyatej vidáman nyújtja szárát a felkelő nap felé.
Úgy érj hozzám...
hogy azt lássa a világ, én vagyok ki hozzád érek...
s ha a felkelő napban fénylünk... beleborzong a világ.
Kinyílik tőle az élet, és ...
mint tavaszi szellő a nemrég életre kélt fűnek szálaihoz
melyek között a százszorszép fehér kis szirmot bont,
és a kutyatej vidáman nyújtja szárát a felkelő nap felé.
Úgy érj hozzám...
hogy azt lássa a világ, én vagyok ki hozzád érek...
s ha a felkelő napban fénylünk... beleborzong a világ.
Kinyílik tőle az élet, és ...
Olvasták: 312
Koldusa vagyok a gondolatnak ami hozzád száll,
és rólad
lopakodva visszahat a lelkem legeldugottabb odvába.
Oda... ahova a nap is bejárna minden szép pillanatban,
hogy erőt merítsen magának belőle.
Azután tovább menne, és még visszanézne lemenőben hogy el ne felejtse a boldogság útját.
Ilyen az bennem, ami hozzád száll,
és belőled szépséget ...
és rólad
lopakodva visszahat a lelkem legeldugottabb odvába.
Oda... ahova a nap is bejárna minden szép pillanatban,
hogy erőt merítsen magának belőle.
Azután tovább menne, és még visszanézne lemenőben hogy el ne felejtse a boldogság útját.
Ilyen az bennem, ami hozzád száll,
és belőled szépséget ...
Olvasták: 684
A szépség idővel mindig elmúlik...
pókhálójával beszövi a sors fura pókja.
Nem áll le, egyre csak sző... ez a dolga.
Valamit ide-oda hálójába mindig belerejt,
az egyik tőle boldog, a másik sírva felejt.
Fürge lábával fut... majd gyorsan szövöget.
Lábad elé teríti a sorsod, s ha rálépsz, nem ereszt.
pókhálójával beszövi a sors fura pókja.
Nem áll le, egyre csak sző... ez a dolga.
Valamit ide-oda hálójába mindig belerejt,
az egyik tőle boldog, a másik sírva felejt.
Fürge lábával fut... majd gyorsan szövöget.
Lábad elé teríti a sorsod, s ha rálépsz, nem ereszt.
Olvasták: 468
Élet,
