Ha szeretni tudnék

Fogom kezed, míg belém szeretsz
Én már az anyaméhből beléd estem
Értem sírhatsz,
Nem rendít meg, ha
Félsz, zokogsz, ordítasz
Hidd el, ott leszek
Akkor is, mikor két kézzel
Ezer váddal
Eltaszítasz

És ha ez élteti önérzeted,
Én is ontok érted könnyet
Rímekbe szedem,
Hogy te vagy a mindenem
Te vagy az égen a hajnali támasz
Éjjeli vigasz
Hisz a te tested égi
És ki merne ennél többet kérni?

S ha borús napok köszöntenek
És idegen féreg rágja szerved
Ha az emberi múlandóság téged is kikezd
Ha az egész világ ráz
Fenyeget, hogy megver
Ordít, gyilkol,
Ha nem hagylak el,
Ha a zsarnokok az életem is elveszik,
Én ott leszek neked mindig
Hálásan, hisz amire csak szükségem van,
Jelen van egyetlen pillantásodban

Négy fal között, vagy szabadon
Mázsás terhek alatt
Fojtva a semmibe,
Vagy gondok nélkül álmodozva
A közös mindenen
Szíved üteméért lélegzem

Szeretlek, akkor is ha gyűlölsz
Ha puszta kézzel törnéd össze fekete tüdőm
Szeretlek, ha szavakkal támadsz
Vagy ha meleg ölelésből kifakadva
Véresre bántasz

Derűs fellegekben
Leszek az, kivel együtt nevetsz
Vigasztallak
Mikor mostoha mámor rabja vagy
Ha bűnbe tévedsz,
Társad leszek,
Tisztázom lelkiismereted

Csak rád vágyakozok szüntelen
Szerelmesen nézem
Ahogy elszállnak fölöttünk az évek
Szeretlek, akkor is ha arcod
Barázdálják az elmúlt percek

S ha majd megfárad a tested
És lelkedbe költözik a vágy
Hogy hazatalálj
Ott leszek
Kezed kezemben
Átölellek a túlvilágra
S ha remegsz
A hideg kiráz, és rettegsz
Szavam adom, veled megyek
Elkísérlek
Mankód, kabátod, kalapod leszek
S ha megérkezel,
És az öröm szétfeszít
Ott leszek
Megoszthatod velem
Kedves ábrándként költözök szívedbe